Szakértőik értékelése szerint a fesztivál több mint három évtizedes története során Budapest és Magyarország egyik legismertebb kulturális márkájává vált, azonban gazdasági súlyát tekintve nem csupán egy zenei rendezvény, hanem egy komplex, a nemzetgazdaságba mélyen beágyazódott ökoszisztéma. Az 1993-as alapítása óta (a pandémia miatti megszakításokat kivéve) évente megrendezett esemény több százezer látogatót vonz, akiknek jelentős része külföldről érkezik, így a fesztivál egy magas hozzáadott értékű szolgáltatásexportként funkcionál. A 2023-as évben a látogatók száma elérte a 420 ezer főt, akik a világ több mint 100 országából érkeztek Budapestre.
A fesztivált szervező Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Zrt. közelmúltbeli pénzügyi beszámolói rávilágítanak a működési modell sérülékenységére. A cég a 2023-as 1,8 milliárd forintos veszteséget követően 2024-ben 3,8 milliárd forintos negatív eredménnyel zárt, ami a rendezvény jövőjével kapcsolatos kockázatokat is felvet.
Ebben a kontextusban indokolt közgazdasági szempontból felmérni, milyen többdimenziós gazdasági következményekkel járna, ha a Sziget Fesztivál 2026-ban elmaradna. Elemzésk szerint a rendezvény törlése egy több tízmilliárd forintos negatív gazdasági sokkot indítana el, amelynek hatásai a turizmuson, a központi költségvetésen és a munkaerőpiacon keresztül a teljes nemzetgazdaságban érezhetők lennének.
A fesztivál gazdasági jelentőségét növeli a külföldi vendégek magas aránya és költési hajlandósága. Bár a látogatók mintegy fele külföldi, ők vásárolják meg a magasabb árkategóriájú hetijegyek (bérletek) mintegy 80 százalékát, ami aránytalanul megnöveli gazdasági súlyukat. Az általuk Magyarországon elköltött deviza a folyó fizetési mérlegben exportbevételként jelenik meg, így a fesztivál elmaradása nem csupán belföldi tranzakciók kiesését jelentené, hanem a nemzeti exportteljesítmény közvetlen csökkenését is.
