A fesztivál törlése különösen súlyosan érintené a magyarországi rendezvényszervező iparág gerincét adó kis- és középvállalkozásokat (kkv) és a „gig economy” szereplőit. Számos specializált alvállalkozó (hang-, fénytechnikai cégek, vendéglátósok, logisztikai szolgáltatók) és magasan képzett szabadúszó éves bevételének jelentős részét a Sziget Fesztiválon realizálja. Mivel a hazai piacon nincs másik, hasonló méretű és komplexitású esemény, ezen bevételek pótlása gyakorlatilag lehetetlen lenne. A Sziget fenntarthatósági politikája ráadásul kifejezetten törekszik a helyi beszállítókra, célul tűzve ki, hogy az élelmiszer-alapanyagok 50 százalék-a magyar termelőktől származzon. A fesztivál elmaradása így a hazai agrárium és élelmiszeripar számára is érezhető veszteséget jelentene. A bevételkiesés ezen a területen a szakképzett munkaerő elvándorlásához és a szektor kapacitásainak tartós leépüléséhez vezethet, ami hosszú távon rontaná a teljes magyarországi rendezvényipar versenyképességét.

A láthatatlan kár: presztízsveszteség és a Budapest-márka értékcsökkenése

A számszerűsíthető gazdasági veszteségeken túl a Sziget Fesztivál elmaradása komoly, de nehezen mérhető károkat okozna Budapest és Magyarország nemzetközi megítélésében és vonzerejében. Ahogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének szakértője fogalmazott, a rendezvény elmaradása „komoly anyagi és presztízsveszteség lenne a fővárosnak és az országnak is”. A fesztivál mára a főváros nemzetközi arculatának szerves részévé vált; egy olyan esemény, amely Budapestet a szabadság, a nyitottság és a multikulturális sokszínűség szinonimájaként pozicionálja a globális turisztikai piacon.