Az állami vagyon alakulása elsősorban nem politikai kommunikációs vagy számviteli kérdés, sokkal inkább a gazdaságpolitikai prioritások és a kormányzat stratégiai döntéseinek eredője. Az elmúlt másfél évtizedben stratégiai szemléletű állami vagyongazdálkodás valósult meg Magyarországon, a prioritási lista elején a nemzeti tulajdon bővítése és a szuverenitási szempontok helyezkedtek el. Az állami vagyongazdálkodás transzparenciáját, az adatok széles nyilvánosság számára elérhetővé tételét tekintve érdemi fejlesztések értek révbe. Az Országleltár felületen elérhető adatok alapján jelen elemzés a 2010 és 2024 közötti időszak főbb változásait mutatja be.
Állami vagyonleltár
Állami vagyon alatt a Magyar Állam tulajdonában és az állam javára kezelt vagyonelemek összességét értjük. Hasznosításának, kezelésének szabályait elsősorban a 2007. évi CVI. törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek határozzák meg. A jogszabályok szerint az állami vagyon fő típusai:
- Ingatlanok: épületek, építmények, földterületek
- Részesedések gazdasági társaságokban: állami tulajdonú vállalati üzletrészek vagy részvények
- Eszköz típusú vagyonelemek: gépek, járművek, berendezések, képzőművészeti alkotások
Az állam tulajdonában lévő vagyon kezeléséért felelős szervezet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., ami a nemzetgazdasági minisztérium háttérintézménye. Feladata a stratégiai szemléletű, felelős vagyongazdálkodás, a portfólió-racionalizálás, a korszerű ingatlangazdálkodás, az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok eredményességének támogatása, valamint általában a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása.
Az elmúlt másfél évtizedben érdemi fejlesztések valósultak meg az állami vagyonkezelés transzparenciáját, a vagyonelemekkel kapcsolatos információk hozzáférhetőségét illetően. Az Országleltár felületén egy egységes, integrált és közérthető állami vagyonnyilvántartási rendszert találunk, ami tartalmazza és többféle szempontból is kereshetővé teszi az állami vagyonelemekre vonatkozó mennyiségi- és értékadatokat. Az ingatlanokra és a társasági részesedésekre vonatkozó adatok 2010-től, az ingóságokra, eszközökre vonatkozók 2018-tól érhetőek el jelenleg, éves bontásban.
A vagyonnyilvántartási rendszert úgy alakították ki, hogy az adatokat a tulajdonosi joggyakorlók (például minisztériumok, állami intézmények, illetve maga a MNV) évente szolgáltatják az állami vagyon december 31-i állományáról. Ezeket az adatokat az MNV konszolidálja, az adattisztítást és ellenőrzést követően pedig publikálja az Országleltár portálon. A vagyonnyilvántartás az állami vagyonelemek mennyiségi- és értékadatait tartalmazza. A vagyonnal kapcsolatos elemzések szempontjából fontos megjegyezni, hogy az Országleltár az egyes vagyonelemek könyv szerinti értékét mutatja, ami nem feltétlenül egyezik meg a piaci, vagy az eszmei értékkel. Az értékek az adatszolgáltatást nyújtó állami szervezetek számviteli szabályok szerint elkészített éves beszámolóiban szereplő adatokkal egyeznek.
A vagyonnyilvántartási rendszer nem pusztán számok halmaza. Az állami vagyon szerkezetének, összértékének alakulása rávilágít az állami vagyongazdálkodás trendjeire, a gazdaságpolitika irányvonalára, az ország vagyoni potenciáljára.
Az adatokat vizsgálva az is rögtön szembetűnő, hogy Magyarországon a háztartások tulajdonában lévő vagyon értéke sokszorosa az állami vagyon értékének. Míg például 2024-ben az állami vagyon könyv szerinti értéke az Országleltár adatai alapján mintegy 24 ezer milliárd forint, addig a háztartásoknak csak a pénzügyi vagyona 92 ezer milliárd forint volt 2024. IV. negyedévében, az ingatlanvagyona még ennél is nagyobb értékű. (Az MNB negyedévente teszi közzé a háztartások pénzügyi vagyonával kapcsolatos adatokat.)
Gazdálkodj okosan 2010 és 2024 között
Az állami vagyongazdálkodás vezérelve Magyarországon a 2010 és 2024 közötti időszakban az ország szuverenitásának, döntési szabadságának helyreállítása, erősítése volt. A stratégiai szektorokban, így a közlekedési, a telekom-, az energia- és a bankszektorban a kormány törekedett az állami tulajdon bővítésére, illetve menedzsmentjogok szerzésére, ami jellemzően a rendszerváltoztatást követően privatizált nagyvállalatok és infrastruktúrák egy részének visszavásárlását jelentette.
Jelentős bevásárlások
Az időszak első nagy tranzakciója a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának megvásárlása az orosz Szurgutnyeftegaztól 2011-ben. Ez a lépés stratégiai fontosságúnak bizonyult Magyarország energiaszuverenitásának, a nemzeti olajvállalat feletti magyar állami kontroll visszaszerzésének érdekében. A Mol az elmúlt másfél évtizedben régiós piacvezetővé vált. Az orosztalanítása adott a magyar kormány számára mozgásteret például a 2021-2022-es, illetve a 2026-os üzemanyag-válságok idején az ármaximáló intézkedések (ársapka, védett ár) bevezetésére.
Az állami tulajdonú MVM 2013-ban vásárolta meg a német E.ON-tól a magyarországi földgáztárolókat és a földgáz-nagykereskedelmi üzletágat. Az üzlet növelte Magyarország energiafüggetlenségét, és ez alapozta meg például a későbbi rezsivédelmi politikát, a legalacsonyabb uniós lakossági gázárakat és az állami energiaszolgáltató vállalat (MVM) megerősödését.
Nagy telekom céggel 2023-ban bővülhetett az állami vagyonportfólió. A Vodafone hazai leányvállalata került eladósorba, a részvények 49 százaléka került állami tulajdonba. A többségi tulajdonrészt a 4iG szerezte meg. Ez az üzlet volt a rendszerváltoztatás utáni időszak addigi legnagyobb vállalati felvásárlása Magyarországon. Még ugyanebben az évben egy eszközcsere révén az állam részesedése a Vodafone-ban 24,5 százalékra csökkent, miközben a szektor stratégiai infrastruktúra kezelését végző vállalatában, az Antenna Hungáriában 19,5 százalékos tulajdonrészt szerzett.
A közlekedési szektorban a legjelentősebb állami vagyongyarapodást a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása jelentette. 2024 nyarán a Budapest Airport Zrt. 80 százaléka került ismét magyar állami tulajdonba. A budapesti repteret működtető cég többségi tulajdonrészét 2005-ben privatizálta a Gyurcsány-kormány külföldi érdekeltségű befektetőknek.
Jelentős értékesítések
Az időszak legnagyobb volumenű vagyonértékesítése nem klasszikus eladás, hanem ingyenes vagyonátadás volt a létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) számára. A magyar felsőoktatás 2019-ben megkezdett strukturális reformjának alapja a fenntartói rendszer decentralizálása volt. Az állam a campusok ingatlanjait, stratégiai jelentőségű vállalatok (pl. Mol, Richter) részvénycsomagjait, illetve a fejlesztések finanszírozására szolgáló egyszeri készpénz- és tőkejuttatást adott át a modellváltó egyetemek fenntartói és tulajdonosi szerepét megkapó alapítványok számára. A kormányzati érvelés szerint az új működési modell előnye az egyetemek nagyobb szervezeti autonómiája (az intézményi stratégiát nem a minisztériumban, hanem a helyi kuratórium szintjén határozzák meg) és gazdasági rugalmassága (az egyetemek teljesítményalapú bérezést vezethetnek be). Az egyes közérdekű alapítványi kuratóriumokba kezdetben sok aktív politikus került be, ami miatt a reform kritikusai, így például az Európai Bizottság is megkérdőjelezte a létrejött intézmények függetlenségét. Összességében a felsőoktatási reform a piaci alapú működés és a gyorsabb döntéshozatal irányába mozdította el az egyetemeket, miközben a hagyományos akadémiai önigazgatást egy vállalati típusú irányítási modell váltotta fel.
Az állam jelentős mennyiségű termőföldet értékesített árveréseken 2015-2016-ban, a „Földet a gazdáknak” program keretében. A program a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak legnagyobb volumenű állami földértékesítése volt. A programmal a kormányzat deklarált célja a családi gazdaságok megerősítése és helyzetbe hozása volt a nagybirtokokkal szemben. Azt kívánták elérni, hogy a családi kis- és középbirtokok által tulajdonolt földterületek és a nagybirtokok korábban 50-50 százalékos aránya 80-20 százalékos arányra módosuljon. Összesen nagyjából 200 ezer hektár állami földterület került mintegy 30 ezer családi gazdaság tulajdonába a program megvalósítási időszakában.
Hazai tulajdon erősítése a bankszektorban
A 2010 és 2024 közötti időszakban a bankszektor tulajdoni viszonyaira vonatkozó kormányzati stratégiai célkitűzés a hazai tulajdon arányának 50 százalék fölé emelése volt. A megvalósítás egy erős államosítási és szanálási hullámmal indult, majd államilag vezérelt piaci konszolidációval és részleges magánosítással folytatódott.
Az állam 2014-ben megvásárolta a német BayernLB-től a veszteséges MKB Bankot, hogy szanálást követően újra magánkézbe adja. 2015-ben egy jól működő nagybank került állami tulajdonba a Budapest Bank (GE Capital-től való) megvásárlásával. A 2013 és 2019 között, több lépcsőben megvalósított takarékszövetkezeti integrációhoz és konszolidációhoz is szükség volt az aktív állami szerepvállalásra, többi között tőkeemelés formájában.
Miután az állam megszerezte a kívánt befolyást, megkezdődött a banki részesedések eladása, jellemzően hazai magánbefektetők felé. A szanálási eljárás után, 2016-ban az állam eladta az MKB-t egy befektetési konzorciumnak, 2023-ban pedig kiszállt az Erste Bankból. 2020 és 2023 között jött létre az állami tulajdonú Budapest Bank, a magánkézben lévő MKB és a Takarékbank fúziójával az MBH Bank, amiben az állam a Corvinus Zrt.-n keresztül kisebbségi tulajdonos maradt, de a többségi tulajdon hazai magánbefektetőkhöz került.
Állami vagyon értékváltozása: 2010 kontra 2024
A jogszabályok által meghatározott tulajdonosi joggyakorlók az év végi záró értékeket szerepeltetve készítik el a beszámolóikat, az adatokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. összesíti és jeleníti meg az Országleltár felületén. Ezért a vagyonértékre vonatkozó adatok mindig az adott év utolsó napjára vonatkoznak. A 2010 és 2024 közötti 14 év inflációs hatása a kumulált (összesített) beruházási árindexszel szűrhető ki, aminek a mértéke 116,59 százalék ebben az időszakban. A beruházási árindex világít rá arra, hogy a vagyon értékének növekedését mennyiben magyarázza az időhatás és mennyiben a reálbővülés.
Infláció alatt a hétköznapi diskurzusban a fogyasztóiár-indexet értjük, ami az úgynevezett fogyasztói kosárba kerülő termékek, szolgáltatások árváltozásainak súlyozott átlaga, viszont a vagyonelemek értékváltozásainak kevésbé adekvát mutatója, mint a beruházásiár-index. A fenti időszakra vonatkozó kumulált fogyasztóiár-index 84,48 százalék. Tehát míg például a munkabérek reálértékének megőrzéséhez ebben a 14 évben összesen 84,48 százalékos nominális bérnövekedésre lett volna szükség, addig a beruházások reálértéke abban az esetben tekinthető változatlannak, ha a nominális értékük 116,59 százalékkal nőtt.
2010-ben az állami vagyon könyv szerinti értéke több mint 10 ezer milliárd forintot tett ki, 2024-ben pedig több mint 24 ezer milliárd forintot. (Az eszköz típusú vagyonelemek (gépek, berendezések, járművek, képzőművészeti alkotások) összesített mennyiségi- és értékadatai 2018-tól kezdődően tekinthetőek meg az Országleltár felületén.) A 2010-es és a 2024-es adatok összevetéséből kitűnik, hogy az állami ingatlanvagyon nominális értékének növekedési arányánál (+70 százalék) lényegesen nagyobb mértékben (+414 százalék) nőtt a vállalati tulajdonrészekben lévő vagyon értéke.
A 2010-es és a 2024-es állami vagyon értékének érdemi összevetéséhez azt kell meghatározni, hogy mennyit érne a 2010-es vagyon 2024-ben. A jelenérték-számításhoz a fentiek szerint a kumulált beruházásiár-indexet használjuk. Mindkét évben az ingatlanvagyonra és a vállalati részesedések értékére vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok, ezek összegével számolunk az elemzésben. (2024-ben ebbe a két kategóriába az állami vagyon értékének 95 százaléka, az eszközök kategóriába mindössze 5 százaléka tartozik.) Ezek szerint az állami vagyon 2024-es árakon számított értéke 2010 és 2024 között több mint 4 százalékkal, mintegy 930 milliárd forinttal nőtt. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
