Az EU bértranszparencia direktívája 2026 közepéig ad időt a tagállamoknak, hogy kidolgozzák a megfelelő szabályozási hátteret a bérek átláthatósága érdekében. Ettől kezdve a vállalatoknak objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló, átlátható bérstruktúrával kell majd rendelkezniük, ami lehetővé teszi, hogy az elvégzett munka értéke összehasonlítható legyen, és a munkavállalók ennek megfelelően kapják a díjazásukat.

A Profession.hu, mint Magyarország vezető toborzási és munkaerőpiaci megoldásokat kínáló platformja, valamint a PwC Magyarország, az üzleti, adó- és jogi tanácsadás, valamint könyvvizsgálat területén nemzetközi szinten is meghatározó cégcsoportja közös programot indított, hogy gyakorlatias módon támogassák a vállalatokat a bértranszparencia elvárásainak megértésében és alkalmazásában. A felek nemcsak kutatásokat végeznek, hanem közérthető anyagokat is közzétesznek, amelyek segítik a cégeket a felkészülésben, és hozzájárulnak a témával kapcsolatos tévhitek eloszlatásához. Emellett szakmai rendezvényeket szerveznek, ahol megosztják tapasztalataikat, és lehetőséget teremtenek a nyílt párbeszédre.

A Profession.hu és a PwC Magyarország szakemberei egy videósorozat első részében tisztázzák a leggyakoribb félreértéseket.

Magyarországon 17 százalék feletti a nemek közötti bérkülönbség

Számos uniós rendelkezés írja elő a nemek közötti egyenlőséget, azonban az elméletet még nem igazán sikerült a gyakorlatba átültetni. EU-szinten a nők átlagosan közel 13 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, ez az érték Magyarországon még magasabb, 17 százalék. Az EU bértranszparencia direktívája (PTD) a közszférára és a versenyszférára is vonatkozik majd, emellett nem csak az alapbért érinti, hanem kiterjed a teljes bérezési rendszerre, beleértve a bónuszokat és egyéb juttatásokat is.