Michael Bloomberg, aki háromszor megválasztott New York-i expolgármesterként a polgármestereket egyesítő Global Covenant of Mayors elnöke, novemberben arra kérte az amerikai városok vezetőit, hogy ha Trump kilépteti az USA szövetségi kormányát a párizsi klímaegyezményből, a városok iratkozzanak fel a megállapodás hatálya alá önállóan.
A klímatudatos városok érdekszövetsége, a Mayors National Climate Action Agenda (MNCAA) levelet írt a március 28-i elnöki határozat aláírása után, és közölték Trumppal, hogy nem fognak segédkezni neki az Obamáék által bevezetett Tiszta Energia Törvény kiiktatásában.
Nyílt levelükben kifejtették, hogy fontosnak tartják a Tiszta Energia Törvény megőrzését, mely csökkenti a fosszilis energiatermelés emisszióját, valamint a gépjárművek üzemanyag-hatékonyságára vonatkozó szabályozások betartatását. „Mint köztisztviselők, valamint állami pénzek és infrastruktúrák őrzői, nem ignorálhatjuk a cselekvéstelenségből eredő költségeket. Ezért állunk ki azon választónk és minden amerikai polgár védelmében, akik sérülnek a klímaváltozástól, beleértve azokat a tengerparti lakosokat, akik szembesülnek a partszakaszok eróziójával és a tengerszint emelkedésével; idősek és fiatalok, akik szenvednek a súlyosbodó légszennyezéstől, és akiket veszélyeztetnek a kánikulák; a hegyes tájak lakói, akiket körbefognak az erdőtüzek; a farmerek, akik küzdenek az aratáskor az aszály miatt és közösségek országszerte, melyeknek kihívást jelent a szélsőséges időjárás” – fogalmaztak a levélben.
Fotó: Flickr/Christopher Chan
Az MNCAA a Clinton Foundation égisze alatt jött létre 2014-ben, és bár hangzatos nevű szövetkezés, csak 3 nagyváros csatlakozott hozzá: Houston, Philadelphia és Los Angeles. Ugyanakkor amikor március végén a magukat „klíma-polgármestereknek” nevező városvezetők eljuttatták közös levelüket Trumpnak, már a következő városok váltak érintetté:
Seattle, Atlanta, Chicago, Boston, New Orleans, Denver, San Francisco, New York City, San José, Washington, Santa Monica, Oakland, Palo Alto, Park City, Pittsburgh, Salt Lake City, Princeton, Portland, Long Beach (Kalifornia), Miami Beach, Aspen, Austin, Boulder, Sacramento, West Palm Beach, Tucson, Minneapolis, Milwaukee, Providence, valamint a magyar olvasóknak kevésbé ismert városok, mint Asheville, Burlington, Chula Vista, Durham, Elgin, San Leandro, Eugene, Somerville, Sunnyvale, Tacoma, Columbia, Evanston, Knoxville, Longmont, Fayetteville, Saint Helena, Montpelier, Winston Salem, New Bedford és Bloomington.
Egyelőre úgy tűnik, Klexit esetén ezeknél a városoknál vehető biztosra, hogy csatlakoznak a párizsi klímaegyezményhez. A fenti listából nyilvánvaló, hogy republikánus és demokrata szavazótöbbséggel bíró tagállamokban egyaránt vannak városok, melyek polgármesterei környezet- és klímatudatosak. A nyílt levélre feliratkozó városokban összesen 42 millió amerikai állampolgár lakik. (Az ország teljes lakossága 310 millió.)
Trump hülyének nézi a zöldeket
Trump, az ingatlanmilliárdos már választási kampányában megígérte, hogy nem veszi fel elnöki fizetését, hanem azt háromhavonta valamilyen jótékony célra ajánlja fel.
Miután március végén elnöki határozattal utasította a kormányhivatalokat, hogy hozzanak olyan rendeleteket, amelyek alapjában véve hatálytalanítják az Obama-adminisztráció klímavédelmi és a gazdaság dekarbonizációját előirányzó törvényeit, Trump illőnek érezte kiengesztelni a zöldeket – illetve az állítólagos környezettudatosságának létét alátámasztani, és igazolni – azzal, hogy fizetését az amerikai nemzeti parkok számára ajánlotta fel. 78 333 dollárról van szó, ami 23 088 millió forint. (Trump éves keresete 400 ezer dollár lenne.)
Az amerikai Belügyminisztérium immár bő 100 éve a nemzeti parkok fenntartója. Országszerte 417 ilyen környezetvédelmi terület áll nyitva a látogatók számára.
Forrás: Reuters
