A hidegháború végére az amerikai katonai és polgári hírszerzés is felismerte, hogy a legjobb innovációk a magánszektorból jönnek, hiába vett részt az amerikai hadsereg olyan fejlesztésekben, mint az internet alapját adó DARPA-hálózat, a CIA pedig az egy pilótás U-2 felderítő repülőgép vagy Corona felderítő műholdprogram megalkotásában.
A CIA-nek tehát szembe kellett néznie a ténnyel, hogy ideje összefognia -vagy konspiratívabb nyelvezettel élve- beépülnie a Szilícium-völgybe.
2012-ben a CIA főigazgatója, David Petraeus azt mondta az In-Q-Tel (IQT) egyik konferenciáján, hogy "a mi technikai képességeink jócskán meghaladják azt, amit a Tom Cruise-filmekben látunk, de van még néhány dolog, amit ő megvalósíthat a filmekben, de mi még nem, például nem jöttünk még rá, hogyan változtassuk meg az ember ujjlenyomatát vagy a szemgolyóját, de adjanak még időt nekünk", előbb-utóbb sikerülni fog.
Nonprofit tőkealap?
Hány titkosszolgálat és hírszerző szervezet mondhatja el magáról, hogy kockázati tőke alapja van és új innovációkba invesztál? A kémügynökségek rendszerint fedőcégek titkos pénzelésében és irányításában ászok.Az In-Q-Tel viszont nyilvános, a telefonszáma és címe is hozzáférhető, befektetései ismertek, habár az invesztált tőke mértékét nem hozza nyilvánosságra az alap. Ahogy azt sem, hogy hány alkalmazottja van.
Az alap nevében a Q a James Bond-filmekben látott figurára utal, aki mindig megjelenik, hogy bemutassa a 007-esnek az ügynökség legújabb technológiai kütyüjeit.
(fotó: Flickr/Etienne Girardet)
Az In-Q-Tel önálló entitás, nem valamely részlege a CIA-nak, s tőkealaptól szokatlan módon nonprofit jellegű. Vagyis olyan alap, aminek nem kell állandóan azért megfeszülnie, hogy hozamot produkáljon külső befektetőknek. Mert az adófizetők pénzét költi. A CIA büdzséjéből kapja a befektetendő tőkét.
Az IQT elnöke Christopher A. R. Darby, az Intel egykori menedzsere. Az IQT-t 1999-ben alapították az akkori CIA-vezér George Tenet ötlete nyomán, a washingtoni Kongresszus jóváhagyásával.
Az évek során az alap olyan cégekbe fektetett, melyeket olyan óriások vásároltak fel, mint a Google, az Oracle, az IBM, vagy a Lockheed Martin. A Keyhole nevű céget például az IQT karolta fel, mielőtt 2004-ben felvásárolta a Google. A cég 3D-s vizualizációs térképrendszere lett a Google Earth alapja.
Az alap 1999 óta 188 vállalkozásba fektetett pénzt, portfoliójában 2013-ban például 98 cég szerepelt.
(fotó: Flickr/Nathan Rupert)
Kemény elvárások
Az In-Q-Tel alapelve meglehetősen szigorú: olyan cégekbe rak pénzt, melyek 36 hónapon belül képesek olyan technológiát szállítani, amit a kémszervezet a gyakorlatban is használhat.
Korai fázisú startupokba éppúgy fektetnek, mint érettebb cégekbe, melyek kommercializálásra már alkalmas termékekkel rendelkeznek. Ez esetben áthidaló finanszírozást nyújtanak (bridge financing), s az a kritérium, hogy 3 hónapon belül legyen az ügyletből használható termék, amit a CIA bevethet. Eléggé egzaktak tehát az elvárások.
Az IQT hálójába került cégek nemcsak a CIA-t szolgálják ki, hanem 17 más kormányzati szervet is, köztük a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökséget (NGA), a Védelmi Hírszerző Ügynökséget (DIA), a Belbiztonsági Minisztérium Tudományos és Technológiai Részlegét.
Titokzatos operáció
Nagyon valószínű, hogy e cégek ténykedéseit árgus szemekkel figyeli a Mossad vagy a KGB amerikai rezidentúrája. Nem elképzelhetetlen, hogy a tőkéért cserébe a CIA némi védelmet biztosít, illetve behelyezi a cégek gárdájába egy-két emberét, hogy azok jelentsenek mindent, ha valami baj van vagy gyanús tevékenységet észlelnek.
Az sem kizárható, hogy innentől kezdve beleszólnak a cégek HR-politikájába, vagyis átvilágítják az új állásokra szóba jöhető jelölteket, nehogy ellenséges politikai erők ügynökei férkőzzenek be e cégekbe. Mindez persze csak találgatás a részünkről.
Az alább említett startupokba termékei az egész piac számára is hozzáférhetővé válnak, így az ipari kémkedésnek nincs túl sok értelme - gondolhatnánk. Vagy mégsem?
A Reuters 2013-ban arról írt, hogy a CIA feltételeket diktál e téren is, ha befektet. Megkérhetik például a startup céget, hogy egy ideig csak az USA kémszektorának tegye hozzáférhetővé a termékét. Vagy alakítsa át a stratégiáját úgy, hogy elsősorban a kormányzati igényeket szolgálja ki.
2011-ben 22,07 millió dollárt osztottak szét fizetésként az alkalmazottaknak, ebből 1,96 milliót Darby-nak utaltak át. Persze mind a CIA, mind az IQT elzárkózott attól, hogy megszólalásra hatalmazza fel képviselőit a Reuters 2013-as cikkében.
Ezekbe a cégekbe fektettek
Az IQT főbb irányvonalait az infokommunikációs technolgiák (pl. Big Data, mobil- és wifi-technológiák, geolokációs eszközök) és a biológiai technológiák jelentik. Utóbbi Petraeus idézett mondata láttán nyer értelmet. A CIA biztos nagyon szeretne új iriszt és ujjlenyomatot a kémeinek.
(fotó: Flickr/Global Panorama)
A biometrikai azonosítás új vívmányai is fontosak nekik, hogy ne csak jelszavakkal lehessen hozzáférni komputerizált rendszerekhez vagy belépni szigorúan őrzött területekre, hanem irisz- vagy arcfelismerő szoftver révén is.
2016-ban a Reuters szedte csokorba, mely cégekbe fektetett az IQT.
- Cylance (2016-os befektetés): mesterséges intelligenciát használ, amellyel még az email és csatolmánya megnyitása előtt megállapítható, hogy az rossz indulatú vírus-e (malware). A másodperc töredéke alatt megmondja a szoftver. A céget jelenleg egymilliárd dollárra értékelik. Termékét főleg nagyvállalatok használják, de hamarosan előáll egy KKV-knak szóló változattal is.
- Orbital Insight (2016-os invesztíció): műholdas felvételek millióit képes elemezni. Ez logisztikai cégeknek, kereskedelmi cégeknek is jól jön (pl. az áruházak parkolóinak telítettségéből elemezhetik a forgalmukat). És persze külföldi kémkedésre is bevethető. A Google Ventures is beletett a cégbe 15 millió dollárt.
- Cyphy (2015): kötőféken tartott drónt fejlesztett a cég, mely 3048 méter mgasan tud lebegni, miközben energiáját a földi bázisról szedi és oda továbbítja a hi-def kamerájával rögzíttett anyagot. Felderítő, megfigyelő eszköznek remek. A vállalkozás olyan drónt is készített, mely elfér az ember zsebében, s belterekben szolgálhat felderítésre.
- BlueLine Grid (2015): a Slackhez hasonló kommunikációs platform a biztonsági és rendvédelmi erők számára. Mobillal hozzáférhető, csetelésre, képek és fájlok megosztására is alkalmas.
- Atlas Wearables (2015): fitness tracker eszköz, ami tudja, milyen mozgásokat végez az ember (pl. leugrik vagy felmászik valahova).
- Fuel3d (2014): nagy felbontású 3D-képeket alkot szobákról, tárgyakról a másodperc töredéke alatt. Segít a bűncselekmények tetthelyeinek feltérképezésében, illetve annak szimulálásában, hogyan történhetett a bűntény.
- MindMeld (2014): verbális parancsokat kezelő protokol. Már 1200 cég használja, hogy az appjeik értelmezni tudják a felhasználók szóbeli instrukcióit.
- SnapDNA (2012): instant génelemzés. Például a megölendő vagy megölt személyről. Amikor a haditengerészet speciális alakulata 2011-ben megölte Oszama Bin Ladent, DNS-mintát hoztak magukkal, hogy bebizonyosodjanak róla, valóban a kiszemelt személyt tették el láb alól. Ma ilyen akciókra a SnapDNA azonnali génelemző kitjét használhatják. Akkuval működik. 5 percen belül kiadja az eredményt.
- Sonitus (2009): mobilkommunikációs rendszer, melyet a szájukba tesznek a kémek. Kvázi kihangosítják mikroporttal a szájüregüket. Így azoknak is jól hallatszik a beszéde tiszttartóik felé, akik éppen ejtőernyővel ugranak le vagy robogó vonaton ülnek. A tűzoltóknak is jól jöhet.
- Palantir (2005): A Szilícium-völgy talán legtitokzatosabb cége, melynek állítólag rengeteg kliense van a kémvilágban. Szoftvere óriási (hírszerző szervezetek által gyűjtött) adathalmazokat elemez, s meg tudja például mondani, hogy az országút mellett elrejtett pokolgépet ki készítette. A Los Angeles-i rendőrség is használja az alvilági összefonódások megértésére. A Palantir ma már az egészségügyi és pénzügyi szektor szereplőinek is beszállít.
- BBN (2004): instant szövegfordító és elemző szoftver. (Az 1948-ba alapított BBN-t 2009-ben megvette a Raytheon.) Basis Technology (2004): szövegelemző szoftver. Azt is megállapítja, hogy a betűhalmaz pozitív vagy negatív kicsengésű-e.
- Oculis Labs (2011): a PrivateEye és a Chameleon nevű szoftverei csak a célszemély felé mutatják a számítógép képernyőjén az adatokat. Aki mellette vagy valamivel mögötte áll, annak csak összefüggéstelen dolgok látszanak a kijelzőn. Ha a felhasználó elfordul, az infó teljesen eltűnik, átalakul. Csak akkor jelenik meg újra, ha a szemei a képernyőre szegeződnek.
(fotó: Flickr/Global Panorama)
Ennyit invesztálnak
- A The Washington Post 2005-ben nagy nehezen kiszimatolta, hogy félmillió és 2 millió dollár közötti pénzekkel dobálózik az In-Q-Tel, bár azóta emelkedtek a befektetett összegek.
- A Business Insider 2016-ban azt írta, hogy az IQT nagyjából évi 100 millió dollár felett diszponál. Ez adófizetői pénz.
- A korábbi években kisebb büdzséből dolgozott (2011: 63,94 millió dollár, 2010: 56,56 M $, 2009: 56,42 M $, 2008: 50,43 M $).
- 2011-ben az alap 4,74 millió dollárt keresett a befektetésein.
- Ebben az évben -az amerikai adóhivatalnak benyújtott iratok szerint- az IQT-nek 218,66 millió dollárnyi eszköze volt, vagyis ennyit értek a különféle cégekben lévő érdekeltségei.
(fotó: Flikcr/Donkey Hotey)
Tőkevonzó mágnes
Ha az In-Q-Tel egy startupba fektet, az afféle megerősítésként szolgál, a többi alapok is jönnek, hogy kapva-kapjanak a lehetőségen, elvégre az IQT érdeklődése az amerikai kormány hosszú távú megrendelői igényeivel fog társulni. A biztos árbevétel garantált az adott cégnél. A CIA minden egyes dollárjára 11-15 dollárnyi tőke jut más alapokból. Ennyire megéri az IQT érdeklődését kivívni.
Forrás: Fox Business, Reuters, The Wall Street Journal, Business Insider, Bloomberg