Köztük az Alibaba és a BYD.

Jubileumi, 200. rendeletével Donald Trump a győzelem és az erő üzentét küldte a világnak. 

Vírust terjesztő rovarokkal módosítják növények génszerkezetetét az amerikai Védelmi Minisztérium tudományos kutatási egységénél. Itt a biológiai fegyverkezés következő állomása, legalábbis ettől tartanak tudósok. A minisztérium viszont azzal védekezik, hogy kísérlete jó szándékú, az aszály- és fagykárok ellen óvná a növényeket, és amúgy is csak ideiglenes génmódosítást tesz lehetővé.

Az amerikai légierő robotjai használják a Google által kifejlesztett mesterséges intelligenciát – a világcég sok munkatársa viszont tiltakozik az ellen, hogy kutatásaik eredményét katonai célokra is bevessék.

A Pentagon pályázatokat hirdetett biztonsági rések feltárására portáljain – a hekkerek százával találtak hibákat és tették zsebre a busás jutalmat. A pályázatokat most a Védelmi Minisztérium belső portáljaira is kiterjeszthetik.

A CIA a Szilícium-völgy egyik finanszírozója. Ez nem titok. Kockázati tőke alapja, az In-Q-Tel évek óta fektet dollármilliókat a működése szempontjából leghasznosabbnak vélt, legígéretesebb technológiai innovációkba. Ha egy startupba befektet, az afféle megerősítésként szolgál, sorban állnak más alapok, hogy szintén oda invesztáljanak. A CIA minden egyes befektetett állami dollárjára 11-15 dollárnyi tőke jut magánforrásokból.