Donald Trump az elmúlt években többször hangoztatta, hogy a klímaváltozás kitaláció, csalás, bár megválasztása után a The New York Times-nak adott interjújában azért annyit elismert, hogy "van valami kapcsolat" a légszennyezésünk és a klímaváltozás között (vagyis nem vonja kétségbe, hogy az üvegházhatás emberi eredetű).
Amikor júniusban Trump bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezmény hatálya alól, nyitva hagyta a lehetőséget, hogy az USA egy nap újra csatlakozik az egyezményhez. De nagyon úgy tűnik, hogy ez nem több, mint egy üres ígéret meglegebtetése. Erre utal Rex Tillerson amerikai külügyminiszter legújabb távirata, amit belső használatra szánt a diplomáciai testületeknek, mégis napvilágot látott, mert valaki megmutatta a Reuters hírügynökségnek.
Trump azzal indokolta a kilépésre vonatkozó döntését, hogy a párizsi klímaegyezmény kedvezőtlenül hat az amerikai gazdaságra (értsd: az emissziócsökkentés visszafogja a termelést), míg a fejlett országoknak (ezzel elsősorban Kínára gondolt) nagyobb mennyiségű kibocsátást enged. Ezzel pont azt az érvelést rángatta elő, ami megakasztotta a tárgyalásokat a 2009-es koppenhágai klímacsúcson.
A fejlődő országok úgy érveltek, hogy a fejlett államok történelmileg többet szennyeztek, ezért náluk kell gyorsabban és erősebben ütemezni az emissziómérséklést, a fejlődőknek pedig hagyni, hogy légszennyezésük későbbi évekbe tetőzzön.
Felülről irányított közlés
Új instrukciókat kaptak az amerikai nagykövetségek arról, mit kommunikáljanak a külvilág felé az USA klímapolitikájáról. Tillerson tudatta alattvalóival, hogy készüljenek fel rá, a kormányok világszerte faggatni fogják a nagyköveteket és attassékat arról, mi az Egyesült Államok klímapolitikája, és olyasfajta kérdésekre is számítsanak, hogy "az amerikai kormány most a fosszilis energiákat támogatja a megújuló energiák helyett?"
Ezek Tillerson ukázai:
- Homályos válaszokat kell adni arra, az USA tervezi-e, hogy újra belép a párizsi klímaegyezménybe, ahogy azt Trump ígérte. Valahogy így: "Több opciót is mérlegelünk. Nincs információm, amit meg tudnék osztani a folyamat jellegéről vagy időzítéséről."
- Számítsanak a nagykövetek arra, hogy meg-megkérdezik őket arról, a Trump-adminisztráció miért tért el az Obama-kabinet 2013-ban megfogalmazott politikájától, miszerint nem engedi a Világbanknál a fosszilis energiaprojektek finanszírozását. Trumpék már engedik.
- Ezzel kapcsolatban világossá kell tenni, írja Tillerson, hogy az USA kész segíteni más országokat a "tiszta és hatékony" fosszilis energiahordozók használatában. (Az tök mindegy, hogy a tiszta és a fosszilis egymást kizáró fogalmak, legalábbis a megújulókhoz viszonyítva.)
Az USA eredetileg azt vállalta, hogy 2025-re 28 %-kal csökkenti emisszióját a 2005-ös bázisévhez képest.
Az Egyesült Államok egyébként továbbra is résztvesz a klímaegyezményhez tartozó országok konferenciáin, mivel a kilépés folyamata négy évig tart. Ezt a kitételt direkt Trumpra gondolva vették be a klímaegyezmény szövegébe. Az USA célja e találkozókon az, hogy a fejlett és fejlődő országok közötti említett különbségeket.
Forrás: The Huffington Post