Kiáll a Wall Street is a párizsi klímaegyezmény mellett

2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy nappal azelőtt, hogy Trump bejelentette a klímaegyezményből való kilépést, a Wall Street egyértelmű üzenetet küldött: a nagy befektetési alapok kétharmada (62,3 százaléka) arra szavazott, hogy legyen kötelező klímajelentést publikálnia a világ legnagyobb tőzsdei olajvállalatának, az ExxonMobilnak.

Meglepő, hogy ilyen nagy többséggel fogadták el a javaslatot. Tavaly ugyanis még leszavaztak egy hasonló felterjesztést a Wall Street legnevesebb alapjai, akkor csak a voksok 38 százalékát tudta megszerezni a koncepció. Az új határozat értelmében az ExxonMobil köteles lesz információkat közölni rendszeres időközönként arról, hogy milyen kockázatokat rejt a klímaváltozás és a klímapolitikai intézkedések (pl. karbonadó, emissziós kvótavásárlási kötelezettség, környezetszennyezési bírságok) a főprofiljára nézve, és hogy hogyan dolgozik új technológiákon, melyek ezeket a kockázatokat csökkentenék, illetve hogyan állnak át kevésbé karbonintenzív technológiákra.

Zöld szervezetek úgy üdvözölték a módosítást, mint ami fordulópontot jelent az általuk évtizedek óta vívott harcban, hogy a klímaváltozás tényét elismertessék a fosszilis szektor élvonalában.

Új befektetői korszellem

Mindez azt mutatja, a nagy intézményes befektetési alapok (nyugdíjalapok, mutul fundok, bankok, biztosítócégek befektetési alapjai, szuverén nemzeti vagyonalapok) éppúgy belátták, hogy a klímaváltozás alapvető üzleti kockázat, mint a magántőke-befektetési alapok, melyek a felső tízezer tagjainak – az a bizonyos top 1 százalék, ahogy az amerikai közbeszédben hívják őket – megtakarításait kezelik.

Ezen a felismerésen az sem változtat, hogy Trump kilépteti Amerikát a párizsi klímaegyezményből. „A gazdasági megfontolások meghaladnak minden más megfontolást” – fogalmazott a Reutersnek Anne Simpson, a kaliforniai CALPERS fenntartható befektetési igazgatója.

Fotó: filck/Mike Mozart

A CALPERS támogatta a közgyűlésen a javaslatot, akárcsak a Vanguard Group és a BlackRock, tudta meg a Reuters a szavazásról bennfentes információval rendelkező informátortól. A BlackRock a világ legnagyobb vagyonkezelő cége, 5100 milliárd dollárnyi eszközt kezel. A BlackRock az ExxonMobil részvényeinek 6 százalékát birtokolja, a Vanguard 7 százalékot. A CALPERS a világ legnagyobb nyugdíjalapja. Úgy tűnik, hogy némelyikük megváltoztatta nézeteit a 2016-os közgyűlés óta.

Az ökotudatos üzletpolitikát támogató másik szekértábort hagyományosan az aktivista befektetők alkotják, köztük a környezetvédelmi szervezetek és a vallási közösségek megtakarításait kezelő intézmények (az Exxonnál most például a ferences rendi részvényesek is igennel szavaztak erre a javaslatra).

Az amerikai tőzsdefelügyelet előírásai szerint még hónapokba telhet, mire az ExxonMobil a következő jelentésében közzéteszi a szavazás pontos részleteit. Ekkor derül majd ki, pontosan kik adták össze a 62,3 százaléknak megfelelő igen szavazatot.

Hasonló döntések várhatók más energiacégeknél is a következő hetekben (pl. PPL Corp., Occidental Petroleum Corp., Devon Energy), ugyanis ezeknél a cégeknél már beterjesztettek a közgyűléseikre a klímaváltozási információkat követelő javaslatokat.

Az Exxon jelenlegi első embere, Darren Woods – aki Rex Tillersont váltotta januártól a vezérigazgatói székben, hogy az elszegődhessen külügyminiszternek –, ambivalens a párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban. Egyes pontjain egyetért vele, de nem mindenben tartja előnyösnek az Exxonra nézve.

Az Exxon eddig azzal védte magát, hogy bőven elég infót ad közre a klímaváltozással kapcsolatban a negyedéves jelentéseiben és sajtóközleményeiben. A cég éveken át pedig pénzelt klímatagadókat, klimaszkeptikusokat. New York főügyésze azonban vizsgálatot indított, mivel Tillersonról kiderült, hogy vezérigazgatóként álnéven létesített e-mail-címet, hogy konzultálhasson a klímaváltozásról. Renoméját úgy próbálta helyreállítani a cég, hogy hirtelen ökotudatos projektjeit kezdte népszerűsíteni. Nemrég klimatológust is beválasztottak az igazgatótanácsba, sőt a vállalat hivatalosan is állást foglalt, és a párizsi klímaegyezményben való maradásra buzdította Trumpot.

Nyomuljanak a nyugdíjalapok!

A nagy nem amerikai intézményes befektetők is elkötelezték magukat a dekarbonizáció mellett. A Norvég Szuverén Vagyon Alap már jó ideje helyez nyomást az amerikai székhelyű multinacionális olajvállalatokra és más szektorokban működő multikra is, hogy hagyjanak fel a szén használatával.

Al Gore korábban ezzel érvelt, amikor azt hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalapoknak kell a gazdaság zöldülés zászlóvivőinek lenniük, mert alapjáraton az a dolguk, hogy hosszú távú megtérülési és tőkebiztonsági szempontok szerint fektessenek be, márpedig a klímaváltozást ignoráló üzletvitel a cégeknél – amelyekben ők részvényesek – nem egyezik ezzel. Tehát a nyugdíjalapoknak kell rákényszeríteniük a multikat, hogy a ki nem aknázott természeti erőforrásokat (stranded assets) könyveljék be a mérlegükbe, és a ki nem termelés tényét is jelentessék meg könyvelésükben, mint bevételkiesést. És hát ugye eleve döntsenek úgy, hogy ezeket már a földben hagyják.

Divesztíció

Ugyancsak klímatudatos trend az alapoknál a divestment, vagyis hogy kivonulnak a legszennyezőbb iparágakból. 2016-ban az említett Norvén Szuverén Vagyon Alap – mely a világ legnagyobb nemzeti vagyonalapja – eladta részesedéseit egy tucatnyi energiacégekben, köztük az Xcelben, az American Electric Power Co. Inc.-ben és az NRG Energy Inc.-ben, mert ezek túl sok széntüzelésű erőművet működtettek. További nyolc vállalatot „megfigyelés alá” helyeztek (pl. Southern Co., NorthWestern Corp.), vagyis később döntenek arról, hogy divesztícióhoz folyamodnak-e.

Forrás: Reuters

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo