"Nem hiszem el!" Ez volt a sommás véleménye az 1656 oldalas Nemzeti Klíma Jelentésben foglalt kivetítésekről, melyben szakemberek világosan kijelentették, hogy ha a kormány nem cselekszik, a klímaváltozás óriási károkat okoz az állampolgároknak és a gazdaság egészének. A tanulmányban több megállapítás mintha kifejezetten úgy lenne megfogalmazva, hogy egyértelműen kifejezze: Trump eddigi ritka hadoválásai a témában valótlanságok. Al Gore beszólt a kormánynak.

A nemzeti szuverén vagyonalapok hosszú távban gondolkodnak, értékmegőrzésben utaznak, nem pillanatnyi árfolyamkülönbségekre kihegyezett spekulációban, hiszen nyugdíjmegtakarításokkal és nemzetállamok tőkéjével játszanak. Macron, az egykori befektetési bankár, összefogná őket, hogy minél több alapnál terjedjen a felelős kapitalizmus gondolatvilága.

A világ legnagyobb nyílt végű befektetési alapja bizonyos multinacionális cégeknél a legnagyobb részvényesnek számít. És már penget olyan szólamokat, miszerint a nagyvállalatoknak be kell számolniuk a klímaváltozás üzletmenetükre és nyereségükre gyakorolt kockázatairól. De egyelőre inkább az ideológia szintjén megy a nyomásgyakorlás: ez az alap ugyanis 14 cégnél nem szavazott meg ilyen javaslatot a közgyűlésen.

Évtizedek óta a zöld gondolat papja, az ökotudatosság keresztes lovagja. A nézeteit összefoglaló Kellemetlen igazság című dokumentumfilmnek köszönheti a Nobel békedíját is. De vajon azt cselekszi-e üzletemberként, amit hirdet? Vagy bort iszik és vizet prédikál?

Amikor 2000-ben harcba szállt az elnökségért, még csak 1,7 millió dollár volt a vagyona. Ma 600 millió. Egyes szimpatizánsai szerint Al Gore-nak a saját gazdagságát kellene arra használnia, hogy hitelesítse üzenetét: a zöld gazdaság megvalósítása óriási üzleti lehetőség.

Az USA egykori alelnöke szerint Trump kétes renoméjú klímatagadókkal vette körül magát, elnökként ezért nem fog érdemben beszélni a klímaváltozásról.

2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

Gyakoribbá válnak az emberéleteket követelő kánikulák és számos tudós szerint jóval több áldozatot fognak szedni, mint ahogy azt a WHO jósolja. A globális felmelegedés a fertőzéses betegségek terjedését is elősegíti.

Al Gore Trump lányával ült le tárgyalni klímakérdésekben. És állítólag Trump is bejött a meetingre. De Gore már hetekkel korábban bizakodó hangot ütött meg: ne vegyük készpénznek, hogy az új elnök minden téren klímatagadó álláspontot vesz majd fel.

Tíz éve mutatták be a Kellemetlen igazság című dokumentumfilmet, mely Al Gore klímaváltozásról szóló előadásának rögzített változata, némi háttéranyaggal megtoldva. A film világsikere meghozta az USA egykori alelnöke számára a Nobel békedíjat. Az évforduló kapcsán a politikus visszaemlékezett a film készítésének kulisszatitkaira. Megtudjuk, hogy nem szabad a lábán leütni a szúnyogot.

Az egykori amerikai alelnök tulajdonképpen a Kellemetlen igazság (2006) című filmnek köszönheti, hogy Nobel Békedíjat kapott 2007-ben. Mégis nehéz pénzt gründolni a folytatásra, ahogy a klímaváltozásról szóló más dokumentumfilmekre is. Pedig James Cameron, Arnold Schwarzenegger, Matt Damon adják arcukat és nevüket hozzá.

Az EU új energiapolitikája eltörli azt a gyakorlatot, hogy a megújulók arányának előírása a tagországokra egyénileg vonatkozzon, ehelyett általános, az egész EU-ra szóló arányt szab meg: 27 százalékban. Ezt a reformdöntést sok kritika érte. A Nobel Békedíjas Al Gore a davosi Világgazdasági Fórumon védelmébe vette az EB stratégiáját.

Felhördültek a zöldek, de az amerikai közélet képviselői is felhúzták szemöldöküket. Az a politikus, aki a klímatudatosság szószólójaként kapott Nobel-díjat, egy olajsejk, a Qatar-i emír érdekeltségébe tartozó cégnek adta el tévécsatornáját, a Current TV-t.