Az időközi választáson a képviselőházat, a szenátorok harmadát választották újjá és kormányzóválasztás volt egy sor államban. Donald Trump elnök bel- és külföldi botrányokkal kísért, erősen vitatott elnökségének első két éve után mindkét nagy párt Trump személyére, politikájára vonatkozó bizalmi szavazásnak tekintette.
Abban hogy a demagóg elnök viszonylag mérsékelt veszteségeket szenvedett, elsősorban továbbra is gátlástalan, populista fellépése játszott szerepet. Trump kampányában nem kormánya – valós – gazdasági sikereiről beszélt, hanem hadjáratát az állítólagos migráns-veszélyre építette.
Beszédeiben, (ezekből ötvenet tartott, ebből harmincat a szavazás előtti két hétben), az országos tv-hálózatokban sugározott fizetett videóiban egy pszihopata gyilkos tetteivel azonosította a néhány ezer, Mexikóban az USA felé vándorló közép-amerikai migránst, minden alap nélkül azzal vádolva a demokratákat, hogy a szabad bevándorlással tönkreteszik az országot, mert már most is az illegálisan bevándoroltak szavazataira támaszkodnak. Az elnök több ezer katona mozgósításával, a „veszélyes elemekkel teli hordák” ellen a határra küldésével is dramatizálta a helyzetet.
A választások kimenetele nem rendítette meg Donald Trumpot, de mindenképpen nehezebbé tette, hogy elérje fő politikai céljait. Miután a képiselőház támogatása nélkül törvényeket nem lehet elfogadni, az elnök arra kényszerül majd, hogy feladja néhány tervét.
Több ezer km-es fal építését a mexikói határon, szigorú, a bevándorlást korlátozó törvény elfogadását vagy az elődje, Obama elnök által bevezetett általános társadalombiztosítás eltörlését. Hangsúlyosan kerülhet majd a középpontba annak a még folyó vizsgálatnak az eredménye, segítette-e és hogyan Oroszország az elnök 2016-os választási kampányát. A képviselőház titkosszolgálati bizottsága eddig „falazott” az elnöknek és fékezte az illetékes nyomozati szervek vizsgálatait, ám a demokraták alatt erre nem lesz mód.
Az elnök ügyeit várhatóan rendre különböző bizottságok vizsgálják majd, állandókan nyomás alatt tartva Trumnpot, aki rákényszerülhet, hogy nyilvánosságra hozza vagyoni helyzetét, adóbevallásait. Ezt – az első amerikai elnökként – mindeddig megtagadta.
A sokat emlegetett lehetőség, hogy a törvényhozás az elnök elmozdítását célzó eljárást indíthat, nem sokkal kecsegtet. A képviselőház demokrata többsége dönthet ugyan ilyen eljárás megkezdéséről, de az elnök leváltásához azt követően kétharmados többségre van szükség a szenátusban, amire belátható időn belül semmi esély. Ugyanakkor a republikánusok 1998-as hasonló kísérlete, hogy leváltsák a demokrata Bill Clinton elnököt, kudarcot vallott és visszaesésükhöz vezetett az időközi választásokon. Többek között azért is, mert az amerikaiak többsége, pártállástól függetlenül, nem tartja helyesnek, hpgy egy hivatalban lévő elnököt elmozdítsanak.
Szerdával gyakorlatilag elindult a 2020-as elnökválasztás kampánya az Egyesült Államokban. Trumpnak a társadalmat megosztó, gyűlöletet, burkoltan (sőt, néha nyíltan) faji megkülönböztetést is hirdető politikája súlyosan megmérgezte a közéletet. Az elnök mindent a gátlástalan, demagóg propagandára építő politikai stílusát ismerve a következő két év is rendkívül heves csatákat hoz majd.
Nyílt kérdés, milyen kihatása lesz ennek a Trump-féle, a világban általában megdöbbenéssel fogadott külpolitikára. Az elnök leértékelte a NATO-t, nem sokra becsüli az Európai Uniót, vámháborút indított Kína és más országok ellen, súlyosan megzavarta a világgazdaság folyamatait. Ellentmondó intézkedéseket hoz Oroszország vonatkozásában, iráni embargó-politikájával súlyos károkat okoz az európai gazdaságnak is.
Magyarország gazdasági és politikai helyzete várhatóan továbbra sem kap majd különösebb figyelmet az amerikai kormányzat politikájában. Ugyanakkor az immár nagyobb súlyt kapott demokratapárti törvényhozók között vannak, akik figyelnek térségünkre és meg fognak szólalni, ha veszélyben látják ott a demokráciát. Gyakorlati következményeket ilyen állásfoglalásoktól viszont aligha lehet várni.
