Magas tétek az amerikai félidei választásokon

2018. november 06. kedd - 13:38 / Zubor Zalán
  •    

Jelentős tétje van a keddi amerikai félidei választásoknak: a kormányzó republikánusok elveszthetik többségüket a törvényhozásban, így Donald Trumpnak kevés lehetősége maradhat a gazdaság átalakítására, sőt, elindulhat az elnök közjogi felelősségre vonása. Ellenkező esetben viszont további dereguláció, adócsökkentés és az egészségügy átalakítása jöhet.

Az Egyesült Államokban ma választják meg a két törvényhozó testület, a képviselőház (alsóház) és a szenátus (felsőház) képviselőit. Jelenleg a kongresszus mindkét kamarájában a Republikánus Párt képviselői vannak többségben, ennek köszönhetően Donald Trump viszonylag kényelmes pozícióból kormányozhatott, reformjait nem volt nehéz átvinnie a törvényhozáson.

Ez azonban megváltozhat, ha a mostani választásokon a republikánusok elvesztik többségüket a két kamara egyikében. Erre jó esély van, a félidei választásokon tipikusan az ellenzék erősödik, és elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a republikánusok megtartják ugyan a szenátust, de elvesztik a képviselőházi többségüket (szenátorból államonként kettőt választanak, képviselőkből azonban az állam népességével arányosan választják ki, ami inkább kedvez a demokratáknak, akik szavazói a népesebb államokban koncentrálódnak). Ilyen eredmény mellett erősen beszűkülne a Trump-kabinet mozgástere: a szenátusi többség birtokában továbbra is lenne lehetősége például legfelsőbb bírók kinevezésére, de törvényt csak úgy módosíthatnak, ha azzal az ellenzék is egyetért.

Van még törvényjavaslat a tarsolyban

Itt a Trump-kabinet eddigi mérlege
Növekvő foglalkoztatottság és üzleti bizalom, elszabaduló államadósság és költségvetési hiány – a CNBC megvonta Donald Trump eddigi elnökségének gazdasági mérlegét.

Sokan úgy vélik, Trump már a ciklus elején meghozta azokat a törvényeket, amiket szeretett volna – ezek elsősorban a gazdaság deregulációjáról szóltak, csökkent a jövedelemadó, a cégeket terhelő járulékok, emelkedtek az állami költések (elsősorban infrastrukturális projektekre), illetve visszavont számos, elődei által aláírt környezetvédelmi szabályozást (ezek általában a fosszilis üzemanyagiparnak és a vegyiparnak kedveztek).

Azonban, ha a választási ígéretekből indulunk ki, még számos, eddig el nem kezdett törvénymódosítás lehet tervben. A legfontosabb ezek közül az Obamacare, azaz a kötelező állami egészségbiztosítás visszavonása lehet. A rendszer megszűntetése Trump egyik legfontosabb választási ígérete volt, ennek ellenére eddig még alig nyúltak hozzá az egészségügyhöz. Bár voltak erre irányuló próbálkozások, egyelőre a republikánusok sem tudtak megegyezni abban, mivel kellene felváltani a jelenlegi rendszert. 2017-ben Trump is úgy nyilatkozott, egyelőre a legjobb, ha helyén hagyják az Obamacare-t. A kötelező tb-fizetés megszűntetése helyett így csupán megvágták a biztosítótársaságoknak járó állami támogatásokat és igyekeztek előnyhöz juttatni az alternatív (az Obamacare alá nem tartozó) egészségbiztosításokat.

Donald Trump beiktatása, 2016 Fotó: wikipedia/Michael Vadon

Donald Trump beiktatása, 2016 Fotó: wikipedia/Michael Vadon

Amennyiben a republikánusok megtartják a kongresszusi többségüket, valószínű, hogy idővel sikerül megszülni az új egészségügyi szabályozást, ami a kötelező egészségbiztosítás végét jelentené. Trump emellett szándéka szerint kibővítené az adócsökkentéseket, egy októberi kampányrendezvényen azt ígérte, 10 százalékkal csökkenti az átlagos jövedelem után fizetendő adót – igaz, egyelőre ez még csak ötlet szintjén létezik, a javaslat még az előkészítés stádiumában sincs.

Várhatóan marad a vámháború

Fontos kérdés az is, a választások után mennyire tudna az elnök importvámokat bevezetni egyes országok termékeire. Az elmúlt két év amerikai külpolitikáját a Kínával és az EU-val folytatott vámkonfliktusok határozták meg, Trump látszólag ötletszerűen vezetett be védővámokat különféle importcikkekre. Erre a másik fél általában az amerikai áruk megvámolásával reagált, amire új büntetővámok következtek és így tovább. Az importvámok egy speciális fajtája volt az Irán és Törökország ellen bevezetett szankciók, amelyek nem annyira gazdasági megfontolásból születtek, hanem politikai nyomásgyakorlás eszközei voltak.

Fontos tudni, hogy az elnöki kabinet rendeletekben vezethet be vámokat, a kongresszus megkérdezése nélkül. Bár a vámpolitikával a republikánusok jó része sem ért egyet, a képviselők keveset tudnak tenni ezügyben. Nyáron két párt képviselői is támogattak egy törvényjavaslatot, amely korlátozná az elnök vámkivetési jogát, ezt azonban a kongresszus többsége nem támogatta. Ez változhat, amennyiben a demokraták többséget szereznek a kongresszus egészében (erre felmérések szerint igen kicsi az esély). Igaz, ez nem jelentené a vámháború végét, legalábbis Kínával kapcsolatban biztosan nem. A kínai gazdaság erősödése, és az ezzel párhuzamos kínai befolyásszerzés az időközi választásokon is téma volt, és több demokrata jelölt is amellett érvelt, hogy az USA-nak fel kell vennie a kesztyűt Kína gazdasági terjeszkedésével szemben, akár a szabad kereskedelem korlátozásával is (megjegyzendő, hogy a szabad kereskedelem hagyományosan a republikánusok álláspontja, Trump protekcionizmusa ebből a szempontból kivételesnek tekinthető).

Bedőlne a piac, ha Trumpot megbuktatnák?
Trump szerint gazdasági katasztrófához vezetne, ha felelősségre vonnák a kampány során történt gyanús ügyek miatt. Bár a piac valóban nem reagálna kedvezően, elemzők szerint pánikra nincs ok.

Nem valószínű, hogy Trumpot lemondatják

A választás másik, talán legfontosabb tétje Donald Trump közjogi felelősségre vonása (impeachment) lehet, amit a 2016-os kampány alatti gyanús ügyek miatt indíthatnak. Jelenleg is vizsgálja egy kongresszusi bizottság, sőt, a Trump-kormány alá tartozó igazságügyi minisztérium is, hogy a választások idején Trump vagy beosztottjai elfogadtak-e pénzt, információkat vagy más segítséget az orosz titkosszolgálatokkal, politikai szereplőkkel. Ha bebizonyosodna ilyen együttműködés, vagy más, a kampány során elkövetett bűncselekmény, elindulhat a felelősségre vonási eljárás, ami elvileg akár az elnök lemondatásához vezethet.

Ha republikánusok megtartják többségüket mindkét házban, az valószínűleg a nyomozás végét jelentené: a törvényhozás nem szavazná meg az eljárás megindítását, sőt, már a fennálló nyomozás is idő előtt véget érhet. Az eredmény Trumpot igazolná, aki elég politikai tőkét gyűjtene össze ahhoz, hogy leváltsa a nyomozást vezető politikusokat, ügyészeket. Azonban már az alsóház elvesztése elég lehet ahhoz, hogy az eljárás elinduljon. Az impeachment eljárást a képviselőház egyedül indíthatja el, és ha ez megtörténik, maga a képviselőház lesz a bírói testület.

Az ugyanakkor nem valószínű, hogy az eljárás valóban Trump megbuktatásához vezetne – ehhez még a szenátus kétharmadának is meg kellene vonnia tőle a bizalmat, ami egyelőre elég esélytelennek látszik. Ahol valóban számítana az eljárás, az a 2020-as elnökválasztás, ahol fontos kampánytéma lehet, milyen titkok derülnek ki a kiterjesztett nyomozás során.