Az új fizetési szisztémát a vagyonkezelő Robeco és az Anglikán Egyház nyugdíjalapja kezdeményezte. Közleményükben kijelentették, hogy ”a klímaváltozás a legnagyobb rendszerszintű kockázat, amivel a társadalomnak szembe kell néznie.” A Canterbury érsek, Justin Welby örömét fejezte ki a Shell bejelentése hallatán. Az Aviva Investors munkatársa, David Cumming azt nyilatkozta, hogy a befektetőket világszerte egyre inkább foglalkoztatják az ökológiai és társadalmi számok, s a vállalatok tevékenységét és azok hatását is ebben a kontextusban szemlélik és elemzik. A Shell a tervek szerint 3-5 évente szabná meg, hogy a következő időszakban milyen mértékű kibocsátásmérséklést kíván végrehajtani. A vállalat azt is pontosan megnevezné, hogy hány tonna üvegházgáz kibocsátásával kíván működni minden egyes évben.

A végső cél a cég jelenlegi emissziójának felére csökkentése 2050-re, bár korábban azért kapott támadást aktivista szervezetektől, mert ezt sem kötelező jelleggel vállalta fel, hanem tervezett célként. A Shell azonban végül aláírt egy közös nyilatkozatot a Climate Action 100+ nevű csoporttal, mely befektetési és vagyonkezelő alapokat tömörít. Tagjai 32 000 milliárd dollárnyi eszközt kezelnek.

A fizetések változtatásának pontos mértékéről -és arról, hogy milyen szintű kibocsátás-csökkentéshez kössék azokat- még egyeztet a nyomást gyakorló részvényesekkel a Shell, de a BBC szerint elképzelhető, hogy 1300 menedzser bére is érintett lesz az új szisztémában. Az ördög persze a részletekben rejlik, a kisbetűs részben: a javaslatot még el kell fogadniuk a részvényeseknek. És csak 2020-ben szavaznak róla. Ez már csak egy félmondatként jelenik meg a nagy nyugati médiumok beszámolóiban. Vagyis szó sincs jóváhagyott változtatásról.