Oroszország a világ legnagyobb olajtermelője és második legnagyobb földgáz-kitermelője, ám óriás konszernjei sokáig keveset tettek azért, hogy globális viszonylatban is fontos szerepet játsszanak. 2016-ban a China National Offshore Oilnak 66.7 Mrd. dollár értékű külföldi beruházása volt, a malajziai Petronasnak 47 Mrd., az indiai Oil and Natural Gas-nak 24 Mrd..
Ugyanakkor több másik kínai cég után a Lukoil 20 milliárdos, a Gazprom 13.4 milliárdos beruházásával csak a 28., illetve a 48. helyen volt a rangsorban, miközben a nagy ipari hatalmak vállalatai, a Shell, az Exxon, a BP, a Total vagy a Chevron szinte minden országban aktívak, amelyek szénhidrogénnel rendelkeznek..
Az állami kézben lévő Rosznyeft 2010 óta gyorsítja a külföldi terjeszkedést és immár 23 országban van jelen, miközben azonban csaknem valamennyi termelőegysége Oroszországban van. (Az Exxon Mobilnál például csak minden ötödik).
A külföld annál is vonzóbb, mivel az orosz piacon az államilag megszabott gázár miatt szerény a nyereség. A Rosznyeft tavaly 8 Mrd. adott ki külföldi akvizíciókra, idén pedig 6 milliárdért vett 49 százalékos részesedést egy nagy indiai finomítóban. Megvásárolták az olasz ENI-től 1.1 milliárdért egy feltárandó földgázmező jogainak 30 százalékát: a Zhor mező az ENI szerint a Földközi-tengeri térség legnagyobb gáz-tartalékát rejti.
A Kreml stratégiájának felel meg a konszern Kurdisztánnal előkészítésben lévő megállapodása is, amely szerint a szénhidrogénekben gazdag iraki régióból távvezetéket építenének Törökországba - ám kérdéses, hogy a kockázatos övezetben valaha tudnak-e csöveket fektetni. A vállalat politikai okokból nagy szerepet vállalt Venezuelában. Ott ugyan részt kapott fontos projektekben, de nagy kockázatot jelent, hogy 6 Mrd. dolláros előleget fizetett ki jövendő olajszállításokért, amely az ország ingatag belpolitikai helyzetében kérdésesek lettek.
Az óriáscégnek mindenesetre még nagy utat kell megtennie, hogy utolérje a földgáz-óriást, a Gazpromot, amely a 90-es években kezdett terjeszkedni.
Elsőként a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban, az utóbbi években azután kiterjesztette tevékenységét Afrikára, Ázsiára és Latin-Amerikára is. A munka nagyobbik része a konszern leányvállalatára, a Gazprom Nyeftre esik, amelynek legfontosabb vállalata Szerbiában működik. A világméretű terjeszkedés ellenére a Gazprom-csoport fúrásainak még mindig csak 5 százaléka van külföldön, 460.000 alkalmazottjának 94 százaléka Oroszországban dolgozik.
Tekinttettel az Oroszország elle a Krim elfoglalása miatt elrendelt szankciókra, valamint a szakmai tapasztalatok, a technológia hiányosságaira az orsz konszernek külföldi próbálkozásai nem mindig voltak sikeresek és a szankciók neheíytik megfdelelő partnerek és projektek megtalálását is. A Kreml mindenesegtre komkrét politikai feladatokat adott lgfontosabb stratégiai ágazatának - az olaj-.és földgáz konszernekl semmiképpen nem fognakm visszahúzódni a világból.
(Neue Zürcher Zeitung)
