Az elmúlt évtizedekben a kőolajjal kapcsolatos szakirodalom visszatérő témája volt, hogy az úgynevezett "olajcsúcsnál" tartunk, a kitermelhető kőolajtartalékok fogyatkoznak (ezt hívták úgy, hogy peak oil, az erről szóló cikkünket itt olvashatja), miközben a fogyasztás viszont nő.
Az olajipari vállalatok ezért a '90-es években komolyan átgondolták, hogyan tudnák alaptevékenységükbe integrálni a megújuló energiákat egy fenntartható, hosszútávú üzleti stratégia részeként.
A '90-es évek végén a British Petroleum (BP), elhatározta, hogy 8 milliárdot injekcióz a megújuló energiával foglalkozó üzletágába. A manővernek a Beyond Petroleum (Az olajon túl) jelszót adta, ami rövidítve szintén BP. A vállalat Ausztráliában, Spanyolországban és az USA-ban rakott fel napkollektorokat, az Egyesült Államokban és Hollandiában épített szélkerékfarmokat.
A Reuters cikke szerint a cég ma inkább a Back to Petroleum, "vissza az olajhoz" nevet viselhetné, mert nagyjából kivonult a megújulók piacáról. 2011-ben becsukta szolárpaneles cégét. Az olcsó kínai napenergiás eszközök mellett nem tudott labdába rúgni.
Arról mindegyik olajmulti hallgat, hogy a megújuló energiás projektjeikből milyen nyereségre tettek szert (beleértve a bietanolt is).
A Reuters számos olajipari menedzsert megszólaltatott, s a beszélgetésekből kiderült: a megújulók már egyáltalán nem képeznek prioritást számukra. Az olajmultik 100 milliárdot költenek fejlesztésekre, ennek csak 3 százalékát fordítják a megújulókra.
Felmerült a lehetőség, hogy Kína és India be is tiltaná a gázolaj és a dízel üzemanyag használatát. Míg a kormányok és a társadalmi szervezetek sorra azt jósolják, hogy az olaj iránti igény "egy generáción" belül csökkenni fog, az olajipar szereplői egyáltalán nem osztják ezt a vélekedést. John Watson, a Chevron vezérigazgatója például nem látja, hogy tetőzne az olajfogyasztás. Az igények nőnek - mondta.
- A párizsi Nemzetközi Energia Ügynökség jóslata szerint 2040-ig 10 százalékkal fog nőni az olajfogyasztás. Nagyjából ez az olajcégek konszenzusa is a kérdésben.
- Az Exxon prognózisa az, hogy a közlekedési szektor 2040-ig 25 százalékkal több üzemanyagot fog igényelni. A növekedés elsősorban Ázsiának lesz köszönhető.
- A Chevron elemzése azt állítja, hogy Indiában és Nigériában meglehetősen valószínűtlen, hogy kiépítsék azokat az infrastruktúrákat (töltőállomásokat), melyek az elektromos autók széleskörű használatához szükségesek.
Az elektromos és hibrid autókból 2015-ben egymillió futott az utakon világszerte, s számos bank és kutatóintézet adott már ki prognózist arról, milyen gyorsan terjedhet(né)nek el világszerte akár 15-20 éven belül.
De a BP becslése szerint az olajfogyasztásnak csak a 20 százalékáért felel a személygépkocsik meghajtása. Tehát ha az elektromos autók el is terjednek ugyan, a világ olajigényén igazán számottevően nem fognak változtatni. Az olajvállalatok arra számítanak, hogy a légiközlekedés, a vasút és a közúti teherszállítmányozás továbbra is nagy felvevőpiac marad a fosszilis üzemanyagok számára. Persze a Tesla és más cégek is rámozdultak az elektromos teherautók új piacára.
De az olajvállalatok továbbra is meg vannak győződve róla, hogy alaptevékenységük megbízható alapokon nyugszik és a fosszilis energiák vezető pozíciója nincs veszélyben.
(Reuters)