A holnap befutója lehet az energiatárolásban a sókristályos akkutelep. Egy svéd energiaszolgáltató a nyáron berlini telepén kísérleti jelleggel kipróbálja őket. Elvileg hónapokon át képesek tárolni az energiát veszteség nélkül. Ha beválik, a lítiumion-akkuk komoly vetélytársa indulhat el hódító útjára.

Az újonnan létesített áramtermelő kapacitások tekintetében 2017-ben a szoláreszközök felülmúlták a fosszilis infrastruktúrákat. Rekordmennyiségű napenergiás kapacitást létesítettek tavaly.

Az Európai Bizottság egy új javaslata ugyanolyan kötelezettségeket osztana a napkollektorokat használó háztartásokra, mint az erőművekre. Ezzel irdatlan nagy adminisztrációs és anyagi terheket zúdítanának a kis energiatermelőkre. Az EU-s energiaminiszterek ezzel eddig nem sokat törődtek, inkább a szénbányászat támogatásának megszüntetése ellen lobbiztak Brüsszelben.

Nemhogy nem fogy el az olaj, de a fogyasztás sem csökken, hiába folytatódik a megújuló energiák térnyerése. Per pillanat úgy tűnik, hogy 2040-ig folyamatosan egyre több olajat fogunk használni a világgazdaság működtetésére.

A napkollektorok új generációja úgy néz ki, mint az üveg, és hamarosan ugyanannyi energiát tud generálni a napfényből, mint amennyit a korábbi modellek. Épületek és autók ablakaiként is használhatók lesznek.

Ahol természeti katasztrófa történik, ott a városok a megújuló energiákra állnak át. Így történt ez Japánban is. A decentralizált energiaellátásban, az önellátó háztartások erejében van a túlélés és a reziliencia kulcsa.

Angliában nyílt meg az első olyan szolárfarm, melynek működtetéséhez már nem vesznek igénybe állami támogatást, mert nélküle is versenyképes áron tud termelni villamosenergiát.

Nemcsak a szolárpanelek dobnák meg az egyébként is költséges építkezés büdzséjét, hanem a hálózat kiépítése, mellyel a gyéren lakott határvidékről a városokba juttatnák az áramot.