Ugyan az Európai Bizottság azt ígérte, hogy ösztönzi a megújulók használatát a kis felhasználóknál, köztük a szolárpaneleket használó háztartásoknál, de az Euractiv.com exkluzív beszámolója szerint az Európai Parlamentnél most olyan javaslatot dolgoztak ki, mely jócskán megnehezítené a dolgukat.
A tervezet szerint ugyanolyan kötelezettségeket rónának a kis energiatermelőkre, mint a nagy erőművekre, s ezért nagy támadások érik most a lett képviselőt, Krišjānis Kariņš-t, aki az árampiac szerkezetéről szóló direktíva kidolgozásáért felel.
A kis kapacitások úgy esnének ugyanolyan elbírálás és követelmények alá, mint a nagy erőművek, hogy ugyanolyan terjedelmes adminisztrációs és pénzügyi terheket kellene viselniük, mint a nagy erőműveknek. Ez azért öli meg a megújuló energiák terjedését a lakossági és kkv-szegmensben, mert a háztartások, kórházak, iskolák fő tevékenysége nem az energiatermelés, tehát nincs külön emberük, idejük, erőforrásuk az ügyintézésre.
A kis energiatermelőket képviselő aktivisták és szervezetek (pl. SolarPower Europe, Greenpeace) azt szorgalmaznák, hogy a direktíva tegyen kivételeket a kis energiatermelőkkel, ezt azonban a törvényalkotók azért nem favorizálják, mert diszkriminációnak számít a piac egyes szereplőivel (a nagyokkal) szemben.
A vitázó felek február 6-án találkoztak az Európai Parlamentben, hogy kompromisszumos megoldást találjanak. A módosított javaslatot február 21-én bocsátják szavazásra a parlament ipari bizottságában. A parlamentben a következő hónapokban kerül szavazásra a direktíva. Ezután a tagállamok tárgyalásba bocsátkoznak arról, hogyan teljesítsék az előirányzatokat.
2017 decemberében a tagállamok energiaminiszterei nem sokat törődtek a kis kapacitások egyenlő elbírálásának problémájával, inkább a szénbányászat és a földgázüzemű erőművek állami támogatásának megszüntetése ellen lobbiztak, vagyis a nagytőke érdekeik igyekeztek védeni. Csak Franciaország és Görögország támogatta a kis energiatermelők mentesítését a terhek alól.
„A kis megújulóenergia-termelők a szolgáltatókra hagyatkoznak mint aggregátorokra, melyek elvégzik helyettük a hálózat és az ellátás egyensúlyozását, és menedzselik a zöld energia betáplálását az áramhálózatba” – írta az Euractiv.com. Sok országban azonban nem elég fejlett az infrastruktúra ehhez és korszerűsíteni kell a hálózatot. Ez elsősorban a kelet-európai országokra igaz.
A korszerűsítés költségét azonban valakinek állnia kell. Bulgáriában például amikor a hatóságok feloldották a kis energiatermelők mentességét, és az erőművekhez hasonlóan a kis kapacitásokra is áthárították a „kiegyensúlyozási költségeket” (balancing costs), annak mértéke elérte a betáplálási támogatás (feed-in-tariff) 12 százalékát.
Ez aránytalanul magas, hiszen a kistermelők – mint ahogy említettük – nem főtevékenységben végzik az energiatermelést, és egyébként is a nagy erőművek a tőkeerős szereplői a piacnak. Ahhoz, hogy a megtermelt energia feleslegét eladja egy háztartás a piacon, továbbra is bonyolult adminisztratív kötelezettségeknek kell megfelelnie.
(Euractiv.com)
