Több cég érzi magát stabilabb anyagi helyzetben, mint tavaly.

Pénzügyi vállalkozások: emelni kell induló tőkét a biztonságos működéshez.

A világ 100 legnagyobb vállalatának piaci tőkeértéke 11 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest, ami 2009 óta a legjelentősebb visszaesés.

Áprilisban 0,3 százalékkal, azaz 23 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon. Ami a tőzsdéket illeti a fejlett piacon nagyobb, a fejlődő piacokon ettől kisebb csökkenés történt. A magyar börze szintén negatív tartományban zárta a hónapot, de jobban szerepelt az átlagnál. A devizapiacon a forint az euróhoz képest gyengült, a dollárral szemben pedig jelentősen gyengült.

Bemutatták az "Új fenntartható közgazdaságtan - globális vitairat" című kötetet.

Teljesen átalakíthatja a cégek forrásbevonási szerkezetét a napokon belül induló Növekedési Kötvényprogram (NKP). Egy szakkonferencián elhangzott, hogy a hazai vállalatoknak a nagy összegű, hosszútávú és szabadon felhasználható forrásért cserébe vállalniuk kell egy kezdeti hitelminősítést és annak éves felülvizsgálatát.

Ismerjük azt a kevés sikersztorit, ami innen indult. Ustream, Bitrise, Prezi. De mi kell ahhoz, hogy több cég járjon a nyomdokukban és hogy egy nap akár magyar alapítású unikornis is szárnyaljon a világgazdaságban? A hazai startupok nagy része a magvető tőkén sem jutott túl, olyan kaliberű alapítók pedig nem tódulnak ki az egyetemekről, akik világvállalatot tudnának építeni. A hazai helyzetről vitatkoztak szakemberek a Startup Safari Budapest 2019 jegyében rendezett dispután a BGE Labon.

Az év elejétől az Európai Uniós adóelkerülést célzó irányelveivel összhangban Magyarországon is változnak az alultőkésítési szabályok. Az új megközelítés miatt célszerű a banki hitelekhez kapcsolódó költségek és ráfordítások tételes vizsgálatára az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetni.

Hiába szeretne vállalkozást indítani a magyarok túlnyomó többsége, csak töredékük mer belevágni, mert tartanak a kudarctól. Pedig egy friss pályázati programnak köszönhetően minden korábbinál kedvezőbb feltételek mellett lehet belevágni az új életbe.

A pénzügyi környezet változóban van. Az évek óta tartó jegybanki hátszél felfelé tornázta a prémium kategóriájú ingatlanok értékeltségét. Most azonban, hogy a likviditás volumene csökkenőben van, a piac egyszeriben védtelennek tűnik, és megjelentek a lefelé mutató kockázatok.

A családi vállalkozások kétharmada a bevétele és nyeresége növekedését prognosztizálja a következő 12 hónapra, derül ki a Deloitte Private felméréséből. Az ilyen cégek a fejlődésüket főleg belső erőforrásokkal finanszírozzák, a tőzsdei megjelenést csak kevesen fontolgatják, ugyanakkor a lízing vagy hitellehetőségekkel egyre bátrabban élnek.

Az Európai Bizottság egy új javaslata ugyanolyan kötelezettségeket osztana a napkollektorokat használó háztartásokra, mint az erőművekre. Ezzel irdatlan nagy adminisztrációs és anyagi terheket zúdítanának a kis energiatermelőkre. Az EU-s energiaminiszterek ezzel eddig nem sokat törődtek, inkább a szénbányászat támogatásának megszüntetése ellen lobbiztak Brüsszelben.

Rengeteg pénz hiányzik a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához. Davosban is röpködtek számok arról, hogy mennyi pénz hiányzik abból az éves elvárt invesztícióból, ami segíthetne véghez vinni a kitűzött célokat 2030-ig. A fórumon szó esett arról is, mit tehetnek a befektetők, hogy zöldebb üzleti lehetőségek felé áramoltassák tőkéjüket.

Les Mills, többszörös új-zélandi súlyemelő olimpikon 1968-ban edzőtermet nyitott Aucklandben. Fia később zenés edzésgyakorlatokat alakított ott ki. Rendszerüket ma 75 ország 15 000 edzőtermében használja 6 millió ember. Iskolapélda kapitalizmusra – tőke nélkül...

Alacsonyan van az olaj és a földgáz nemzetközi árfolyama, ami rontja a kitermelés megtérülését. Ezért amerikai palaolajkitermelők újfajta vegyesvállalatokat alapítanak, hogy továbbra is sikeresen vonzzanak be tőkét a kitermelés növelésére.

A kínai Tencent internetes technológiai holding piaci tőkeértéke az ázsiai vállalatok között elsőként lépte át az 500 milliárd dolláros határt és globális összevetésben már megelőzte a Facebook piaci tőkeértékét is.

Az Európai Bizottság új címkézést indít a zöld pénzügyi termékek, például zöld kötvények és a megújuló energiás befektetések besorolására, hogy ösztönözze a magántőke áramlását a zöld gazdaságba.

Ötödik legnagyobb szereplőként lépett a Waberer’s a magyar tőzsdére, ahol első logisztikai szolgáltatóként vezette be papírjait. Tőzsdei szakemberek régóta szorgalmazzák a hazai vállalatok részvénypiaci jelenlétét. De mit remélhet egy magyar vállalat a tőzsdei szerepléstől? Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

Mind a 100 millió, mind az egymilliárd forint árbevétel feletti szegmensekben továbbcsökken a külföldi cégek súlya Magyarországon.

Ahhoz, hogy a magunk urai lehessünk, nem kell óriási pénzeket befektetni – véli a „Százdolláros startup” című könyv szerzője, Chris Guillebeau. Sőt, ha túl sok pénzt ölünk egy cégbe, az a vállalkozószellemet, a bátorságot is fékezi a cégvezető-tulajdonosban, mert folyton azon fog aggódni, hogy odaveszik a tőkéje, ahelyett, hogy teljes erőbedobással a kihívások megoldására koncentrálna.

Társadalmi krízisekre építenek üzletet a hatásbefektetők, de jó szándékkal teszik ezt. Olyasmibe fektetnek, ami segíti a lemaradók életkörülményeinek javítását. Világjobbító céllal invesztálnak, és a hozamot éppúgy mérik, mint a befektetés társadalmi hatását.

A befektető pszichéje éppolyan bonyolult, mint a romantikus szeretőé. Könnyen elcsábul, gyakran nyomós ok nélkül. Hiába éltük át 2007-2008 után a modern kori történelem 1929 óta legnagyobb gazdasági válságát, a befektetések terén gyakran ugyanazokat a hibákat követjük el, mint régen. Néhány jó tanács arra, hogyan ismerhetjük fel a rossz döntéseinket, mielőtt jócskán ráfizetnénk.

Ha fejben hogy tartjuk, hogy az alábbi közvélekedések hamis mítoszok, elkerülhetünk néhány zsákutcába futást, amikor cégünknek próbálunk tőkét szerezni.

Legalább 10 millió eurós támogatást oszt szét a Publicis reklám- és PR-multi 90 startupcég között, melyeket egy évig mentorálna is. Hogy miért? Mert szüksége van az innovatív ötletekre.

Ha egy vállalkozás fejlődik, akkor előbb-utóbb szükség lesz plusz tőkére. Sok esetben ezért másokhoz kell folyamodni. Tulajdonrész eladás vagy hitel? Ma már számos más módozata is van a tőkebevonásnak.

A "szelíd térségfejlesztés" alapelveiről, a környezetbarát tisztítási technológiákról és a gazdaság entrópiájáról esett szó a Fenntartható termelés, fogyasztás és fejlesztés nevű szekcióban.

A vagyoni egyenlőtlenség kérdését sokáig a jövedelmek felől vizsgálták. Pedig a munkavégzés nélküli vagyongyarapítás sokkal nagyobb hatású jelenség – véli Thomas Piketty.

Ki az, aki ma képes sikerre vinni egy vállalatot? A Piac & Profit júniusi számából sok minden más mellett kiderül az is, hogy milyen vezetői képességeket követel meg a 21. századi üzleti környezet. Az innovatív üzletembereknek szóló magazinból megismerhet sikertörténeteket, hozzájuthat a hatékony cégvezetéshez szükséges tudáshoz.

Növekedésnek indult a vállalati tranzakciós piac a közép- és délkelet-európai régióban: 2014 első félévében mintegy 40 százalékkal nőtt az üzletkötések értéke az egy évvel korábbiakhoz képest. A befektetők elsődleges célpontjai továbbra is az IT és a technológiai vállalatok voltak.

A világ pénzarisztokráciájának leggazdagabbjai legalább 21 ezer milliárd dollárnak megfelelő vagyont rejtegetnek hazájuk adóhivatalai elől külföldi adóparadicsomokban - áll az egyik vezető londoni üzleti tanácsadó cég új, vasárnap ismertetett globális felmérésében.

A Knorr Bremsenek és a Densonak, valamint további járműipari és gépipari ügyfeleknek szállít be a pécsi Matro Kft., amelyben 50 milliós befektetéssel szerzett támogatói részesedést a Széchenyi Tőkebefektetési Alap.

A külföldre irányuló tőkebefektetések egy főre jutó értéke 2011-ben a V4-ek közül Magyarországon volt a legmagasabb, és közvetlen külföldi tőkebefektetéseink közel 14 százaléka is a visegrádi országok felé irányult.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról, ami elsősorban annak lesz a következménye, hogy nagymértékben megnőttek a magyarországi hitelintézetek anyabankjainak tőkekövetelményei.

Újból növekedésnek indult a külföldi működőtőke befektetések volumene Kelet-Közép-Európában, tavaly Csehország vonzotta leginkább a külföldi tőkét a régióban. Jelenleg a régió országait a befektetők vonzóbbnak tartják, mint egyes jobb besorolással rendelkező euróövezeti országokat (Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát). Ezen túlmenően Kelet-Közép-Európában jelentősen zsugorodtak a folyó fizetési mérleghiányok, így kisebb mértékű külső finanszírozás szükséges - áll a nemzetközi Erste Csoport elemzésében.

Messze elmarad a nyugat-európai átlagtól a hazai kockázati- és magántőke-befektetések száma, pedig ez az egyik út ahhoz, hogy az induló vállalkozások tőkeerős, hitelezhető cégekké váljanak. A kockázatitőke-befektetés valójában a banki finanszírozás előszobája, és nem az azt helyettesítő tőkebevonás módja.

Az uniós tagországoknak 2020-ra energiafogyasztásuk 20 százalékát megújuló forrásokból kell fedezniük, ez az elektromos áramtermelés 35 százalékát érinti. Ám az európai energiaszektornak nincs elég tőkéje, hogy eszközölje az ehhez szükséges befektetéseket.

A finanszírozáshoz jutás lehetőségei rendkívül korlátozottak, a jelenlegi helyzetben a szinte egyetlen kapaszkodót továbbra is a gazdaságösztönzésbe bevont uniós források jelentik a vállalatok számára. Még az alapvetően bíztató kilátásokkal rendelkező közepes vállalkozások is eleshetnek az így elérhető forrásoktól, ha képtelenek hiteles pénzügyi terveket bemutatni a finanszírozásban részt vevő bankoknak. Ez olyan luxus, amit a jelenlegi környezetben csak kevesen engedhetnek meg maguknak - hívják fel a figyelmet a Deloitte szakértői.

A KKV-k körében végzett számtalan felmérés szerint a KKV-k egyik fő problémája, a forráshiány. Ugyanakkor egyetlen kutatási eredmény, becslés sincs arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű lehet a KKV-k tőkebevonásának mértéke és mekkora lehet a kielégítetlen tőkeigény. A Start Zrt. első lépésként a KKV-k tőkebevonása mértékének meghatározására tett kísérletet a 2003-2005 évi statisztikai adatok alapján. Az eredmény meglepően jó: 400-500 milliárd Ft-tal nő a KKV-k saját tőkéje évente. A kérdés csak az, hogy miből és hogyan?

Közép-Kelet-Európa országai, amelyekben a bankrendszer nagyrészét nyugati bankok ellenőrzik, nehéz helyzetbe kerültek a pénzügyi válság miatt.