„Továbbra is nehézkes a banki hitelhez jutás a feltörekvő középvállalatok (közepes méretű 2-22 milliárd forintos éves árbevételű, döntően hazai központú vállalatok) számára, amelyek a gazdasági válság kirobbanása előtt piacképes termékeikre és szolgáltatásaikra építve még komoly fejlődési tervekkel számoltak" - jelentette ki Bodor Kornél, a Deloitte Magyarország Feltörekvő Középvállalatok csoportjának vezetője. Szerinte még a jól nyomon követhető előélettel, ellenőrizhető múltbéli teljesítménnyel rendelkező középvállalatoknál is a tőkéhez, hitelhez jutás jelenti a legnagyobb gondot, miközben a fiatal, vagy expanziót tervező cégek mozgástere végképp nagyon limitált. A bankok szigorúbb hitelezési gyakorlata, alaposabb kockázatelemzése válaszlépéseket követel a vállalkozásoktól - ha meg akarnak felelni az elvárásoknak, a transzparensebb működés mellett azt is bizonyítaniuk kell, hogy több lehetséges, jól átgondolt forgatókönyvvel terveznek a jövőre nézve.
Mi a minimum, amit meg kell tenni?
„Ha hosszú távon szeretnék biztosítani a működésükhöz szükséges finanszírozást, a közepes méretű vállalatoknak már ma sem elég bázis-alapon tervezniük" - közölte a témával kapcsolatban Kovács Domonkos, a Deloitte Zrt. Vállalatértékelés és Pénzügyi modellezés üzletágának igazgatója. „Mivel a hitelezők továbbra is kerülik a bizonytalanságot, ezeknek a cégeknek a komoly, megbízható pénzügyi beszámoló mellett olyan megalapozott, működő üzleti tervre is szüksége van, amelyből kiderül, hogy a fejlődésüket befolyásoló paraméterek változására külön-külön is fel vannak készülve, ezek modellezését elvégezték, tehát az előre látható veszélyek kezelésére kész stratégiájuk van." Éppen ezért nélkülözhetetlen minimummá vált a finanszírozók szemében, hogy a vállalatok növekedési elképzeléseik mellett a gazdasági realitásokat is figyelembe vegyék, és mindezt az üzleti terveik is tükrözzék.
„Fontos, hogy ez valóban csak a minimumkövetelmény, alapnak elengedhetetlen, ám messze nem jelent garanciát arra, hogy a vállalkozás - megfelelő ingatlanfedezet, vagy a banki oldalon jelenleg fenntartásokkal kezelt részvényfedezet híján - valóban hitelhez, finanszírozáshoz jusson" - hangsúlyozta a szakember. Szerinte a középvállalatok tőkéhez jutásának lehetőségeit számba véve, a kockázati és magántőke-kihelyezések tömeges megjelenése előreláthatóan jó ideig várat még magára Magyarországon. Ezt a folyamatot támogathatja viszont, ha a kockázatitőke-alapok feltöltésére létrehozott JEREMIE program - hamarosan megjelenő - újbóli, eredetileg 35 milliárd forintot meghaladó keretről szóló kiírása eredményesen zárul.
Ne mondjuk le a forrásokról
A finanszírozási gondokkal küzdő vállalkozások számára a szinte kizárólagos kapaszkodót addig is a gazdaságfejlesztésben rendelkezésre álló, a piaci szereplők bevonásával, kezességgel és garanciavállalással kombinálható uniós pályázati források jelentik. A vállalkozások ugyanakkor itt is sorra szembesülnek a szigorodó banki feltételekkel, például azzal, hogy a korábban megszokottnál magasabb önrészt kell igazolniuk a finanszírozás elnyeréséhez.
Hibát követnek el azok a vállalkozások, amelyek az esetleges kudarctól tartva, túl hamar mondanak le a megszerezhető forrásokról - emelte ki Kovács Domonkos. Az önrész előteremtésén túl ugyanis számos olyan akadály állhatja most a cégek útját, amelyek a megalapozottabb, dinamikus, többféle kimenetre felkészülő pénzügyi modellezéssel nagyrészt elháríthatóak, ebben pedig a cégek komplex problémáit jobban átlátó, tapasztalt külső segítők is támogathatják a vállalkozásokat, vagyis közreműködhetnek ezen források megmentésében.
„Jelenleg számos központi pályázati lehetőség célja az, hogy a kis- és középvállalatok a lehető legnagyobb számban maradjanak életben. Egy tavaly decemberi kormánydöntés értelmében például 2009-2010-ben 266 milliárd forintot csoportosítottak át az ÚMFT operatív programjai között elsősorban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), illetve a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) javára" - közölte Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója. Az elsődleges cél ezzel a kis- és középvállalatok által biztosított munkahelyek megtartásának, illetve újabb munkahelyek teremtésének elősegítése. A GOP keretében ezen túlmenően beruházásokra, informatikai fejlesztésekre és informatikai eszközök vásárlására, valamint K+F és innovációs tevékenységekre nyerhetnek a kis- és közepes vállalatok vissza nem térítendő támogatást. Mivel az innovációnak napjainkban kiemelt szerepe van, erre a célra a GOP 1. prioritása is jelentős forrást - 71 milliárd forintot - biztosít a 2009-2010-es időszakban.
