Van hitelük
A túlzott adminisztrációs kötelezettségek és a magas közterhek, valamint a kedvezőtlen piaci környezet után a vállalkozások a tevékenységüket akadályozó tényezők között fontossági sorrendben harmadikként a finanszírozást jelölik meg (Kis- és Középvállalkozások helyzete 2005-2006, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007 - innen letöltheti). Az elmúlt évek felmérései azt mutatják, hogy a vállalkozások megítélése szerint a finanszírozási nehézségek csökkenek, feltételezhetően amiatt, hogy a kereskedelmi bankok az ezredfordulót követően egyre nagyobb mértékben helyeznek ki forrásokat a KKV szektorba, amint az alábbi táblázat is mutatja.
A KKV-k saját tőkéjének alakulása
A vállalkozások a bankhitelen és a tulajdonosi hitelen kívül alapesetben két további forrásból finanszírozhatják működésüket: egyrészt tőkéből, másrészt szállítóik, vevőik által. A vállalkozások saját tőke állományára vonatkozó adatok 2003 és 2005 közötti időszakra állnak rendelkezésre, melyeket az alábbi táblázat mutat:
Fenti adatokból megállapítható, hogy miközben a KKV-k hitelállománya két év alatt (2003 és 2005 között) közel 60%-kal, 2.798 milliárd Ft-ra nőtt, addig a saját tőke mindössze 20,4%-kal, 10.417 milliárd Ft-ra. Mindezek eredményeként a KKV szektor saját tőkéhez viszonyított átlagos eladósodottsága a 2003. végi 20,6%-ról 2005. végére 26,9%-ra nőtt. Az eladósodottság szintje a saját tőke 40%-a alatt általában egészségesnek mondható.
A 2003 és 2005 közötti időszakban, két év alatt, a KKV-k saját tőkéje 1.767 milliárd Ft-tal nőtt. Statisztikai adatok hiányában azonban nem állapítható meg, hogy a saját tőke növekedésének mi volt a forrása az alábbiak közül:
- Adózott nyereség eredménytartalékban hagyása
- Eszközök átértékeléséből származó tőkenövekmény
- Meglévő tulajdonosi kör tőkeemelése
- Új befektetők tőkeemelése
Feltételezhető, hogy az átértékelés kismértékű volt a saját tőke növekedésében.
A saját tőke növekedésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált időszakban a vállalkozások mintegy harmada veszteséges volt, ami a saját tőkére csökkentőleg hatott. Ennek ellenére a KKV-k átlagos saját tőke arányos adózott nyeresége 10% körül alakult 2003 és 2005 között. Tehát a társaságok két év alatt (2004-ben és 2005-ben) 1.883 milliárd Ft adózott nyereséget értek el, melynek felét, 991 milliárd Ft-ot, tulajdonosi jövedelemként (osztalékként) kivonták a vállalkozásból, míg a fennmaradó 892 milliárd Ft a vállalkozásokban maradt eredménytartalékként.
A KKV-k saját tőkéjében 2003 és 2005 között bekövetkezett változásokat vállalati kategóriák szerint csoportosításban az alábbi táblázat mutatja.
Túl szép, hogy igaz legyen
2003 és 2005 között évente mintegy 400-500 milliárd Ft-tal nőtt a KKV-k saját tőkéje. A meglepően magas érték azt sugallja, hogy a KKV-k saját tőkéje évente 4-6%-kal nő. Felmerül a kérdés, hogy valóban ilyen komoly tőkebevonási képességgel rendelkeznek a magyarországi KKV-k vagy valami más lehet a számok mögött?
Tekintettel arra, hogy a magyar KKV-k több mint fele klasszikus családi vállalkozás, ahová csak a legritkább esetben engednek be külső befektetőt, az is feltételezhető, hogy a saját tőke növekedése a már meglévő tulajdonosoktól származik, sok esetben a korábban folyósított tagi kölcsön tőkére konvertálása révén.
Nagy valószínűséggel a növekedés egy jelentős részét az újonnan alakuló társaságok jelentik, köztük az ingatlanfejlesztési célra létrejött projektcégek, ahol sok esetben a magas tőkeértéket a fejlesztésre váró nagy-értékű ingatlan apportja okozza. Arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy milyen mértékű hatással vannak a tőkenövekedési számokra az ingatlanfejlesztő projektcégek, de nem lennénk meglepődve, ha az évi 400-500 milliárd Ft-os növekedés több mint fele nekik lenne köszönhető. Az sem ritka jelenség, hogy adózási okokból a magántulajdonú ingatlanokat vállalkozásokba apportálják, ami szintén tőkenövekedésként jelentkezik a statisztikákban.
Az elemzés eredményét kommentálva Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója úgy látja, "Reprezentatív, a növekmény forrására és céljára irányuló kutatás hiányában megbecsülhetetlen, hogy az évi 400-500 milliárd Ft-os saját tőke növekedés kitől származik és a növekedés mekkora hányadát képviselik a készpénzes tőkeemeléssel fejlesztési tőkét befektető intézményi és magánbefektetők".
