A retorikai váltás mögött az húzódhat meg, hogy Putyin eszeveszett gyilkolásba kezdett, immár nyilvánvalóan civil célpontok ellen. Ennek a bűntettnek teremti meg az orosz elnök az ideológiai hátterét. A legfrissebb adatok szerint 11-en meghaltak, 46-an pedig megsebesültek az ukrán főváros ellen rakétákkal és drónokkal végrehajtott tömeges légicsapásban, valamint megrongálódtak lakóházak és infrastrukturális létesítmények. A támadás fennakadásokat okoz a vasúti közlekedésben Kijev térségében – jelentették az ukrán hatóságok. Mindazonáltal az ilyen értelmetlen gyilkolászás a háború hangoztatásával és a Nyugat felelősségének hangsúlyozásával is kimeríti a háborús bűntett fogalmát. A háborús bűncselekmény olyan cselekedet, amely súlyosan sérti a fegyveres konfliktusok idején alkalmazandó nemzetközi humanitárius jogot (például a Genfi Egyezményeket és a Hágai Egyezményeket). Ezek a szabályok védik a harcokban közvetlenül nem résztvevőket (civil lakosság, sebesültek, hadifoglyok), és tiltják a felesleges szenvedést okozó hadviselési módokat.
