Az MLSZKSZ összesített adatai szerint 2026 második negyedévében 123 258 TEU volt a magyar tengeri rakott konténerforgalom. Az előző év azonos időszakához képest az import 12,3, az export 7,2 százalékkal nőtt, és a teljes forgalom több mint 70 százalékát az import adta. A beérkező árumennyiséget továbbra is főként a gyárépítésekhez szükséges alapanyagok növelték, de a lakossági fogyasztás és az e-kereskedelem is érezhetően erősítette a keresletet.

A magyar piac ezzel a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére is jelentős bővülést ért el. A közel-keleti konfliktusok azonban továbbra is zavarokat okoznak a tengeri szállításban, a kikötői torlódások pedig rontják a menetrendek kiszámíthatóságát. A szűk hajókapacitások magasan tartják a fuvardíjakat, miközben az európai exportőrök lehetőségeit az is korlátozza, hogy az üres konténerek sokszor nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk.

A vasút már nem tud lépést tartani a forgalommal

A szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar és a közép-európai intermodális áruszállítás legsürgetőbb problémája az EU-s vasúti rendszer kiszámíthatatlansága lett, amely komoly akadályt jelent a növekvő árumennyiség megbízható továbbításában. A szolgáltatók egyre nehezebben tudják biztosítani a stabil menetidőt és garantált kapacitást, ezért a vasút gyakran már elveszíti azt az előnyét, amelyre az intermodális fuvarozás épülhetne. Magyarországon az elmaradt pályafelújítások és a kritikus pályahibák rendszeres fennakadásokat okoznak, a tartós sebességkorlátozások emellett jelentősen megnövelik a menetidőt. Európai szinten az összehangolatlan felújítások súlyosbítják a helyzetet, mivel az egymást helyettesítő útvonalakon gyakran egy időben korlátozzák a forgalmat.