A halálesetek többsége nem kereskedelmi célú repülések során bekövetkezett balesetekhez köthető (109 baleset, azaz 94,0 százalék). Ide tartozik a vállalati és magánrepülés, a bemutatórepülés, a repülőképzés/-oktatás és az átrepülés (áttelepítés). Négy haláleset (3,4 százalék) kereskedelmi légi szállítási balesetekhez, három haláleset (2,6 százalék) pedig speciális műveletek (pl. mezőgazdasági permetezés, légi reklámozás vagy légi fényképezés) során történt balesetekhez kapcsolódott.
A legtöbb halálesetet (79) repülőgépekkel kapcsolatos balesetek okozták; ezt követték a helikopterek és a vitorlázórepülőgépek (egyenként 18 haláleset), valamint a hőlégballonok (1 haláleset). Pilóta nélküli légi járművekkel összefüggésben nem történt halálos baleset.
2025-ben 143 ember sérült meg uniós lajstromjelű légi járművekkel kapcsolatos balesetekben; ez csökkenést jelent a 2024-es 215-höz képest. A legtöbb sérülés (93) repülőgép-balesetek következménye volt. Ezt követték a hőlégballon-balesetek (19 sérült), a vitorlázórepülőgép-balesetek (17), a helikopterekkel kapcsolatos balesetek (12) és a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos balesetek (2). Az összes sérülés közül 32 kereskedelmi járatokon történt.
