Az Apple Computer, a Cisco Systems, a Microsoft, a Google, az eBay, a Sun vagy a hazai piacon a közelmúltban megjelent Starbucks indulásában egyaránt komoly szerepe volt a kockázati tőkének, melynek révén a briliánsnak tűnő ötletekből, illetve a fiatal, ámde dinamikus növekedési potenciával rendelkező cégekből globális nagyvállalatok nőttek ki viszonylag rövid idő alatt. Mindeközben sokkal több azoknak a cégeknek a száma, amelyek, bár szintén kockázati tőkével indultak, mára feledésbe merültek.
Nem beleszólás, segítség
A kockázatitőke-befektetések során a külső finanszírozó átmeneti időre a korai életszakaszban lévő vállalkozás résztulajdonosává válik. Amikor a cég elér egy bizonyos nagyságot, a befektető eladja a részét szakmai befektetőnek, esetleg az eredeti tulajdonosi kör visszavásárolja a korábban átengedett hányadot. Az üzleti angyalok vagy az intézményes kockázatitőke-befektetők a kiugró hozammal kecsegtető üzleteket keresik, amelyektől elvárható, hogy a ma megvett tulajdoni hányad néhány év múlva a sokszorosát érje. Az ügylet legelegánsabb lezárása a finanszírozott cég tőzsdére vitele, a legrosszabb a csőd. Jó, ha minden századik megvalósuló kockázatitőke-befektetés teljesíti a hozzá fűzött reményeket, ahogyan a gyógyszerkutatásban a több száz kísérleti molekula közül talán egyből lesz gyógyszer. Dr. Karsai Judit, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) Statisztikai Bizottságának elnöke szerint az ágazat annak köszönheti világsikerét, hogy a régi és az új tulajdonos egyaránt részesül a befektetett tőke hozamából. A vállalkozás felvirágoztatása közös érdek.
- A kockázati tőkés nem csak pénzt ad, sok esetben a pénzénél is többet jelent széles körű kapcsolatrendszere, szakmai ismeretei, vállalatvezetési gyakorlata. A kockázati tőke jellegét kevésbé ismerők ezt „beleszólásként" értékelik, és tartanak tőle, holott talán éppen ez a legfontosabb előnye ennek a finanszírozási formának. Különösen a még kevésbé tapasztalt hazai kis- és középvállalatok számára lehet ez kiemelten fontos szempont - magyarázza a szakember.
Az üzleti angyalok és az intézményes kockázatitőke-befektetők által létrehozott alapok rendszerint szakosodnak, főként a profiljukba vágó vállalatokkal bővítik portfóliójukat.
Csak nagyravágyóknak
„Átlagos" cégekre nem vadásznak, a kockázati tőke számára kizárólag az extranövekedésre képes, nemzetközi sikerre számító termékeket vagy technológiákat gyártók és értékesítők jöhetnek szóba. A hetvenes években például a számítástechnikai ipar volt a „nyerő", ma a bio-, a nanotechnológia vagy a kommunikáció számít sikerágazatnak. A csupán tisztességesen megélni akaró kisvállalatokat azonban ebből a körből sem keresik a kockázatitőke-befektetők, az ő célcsoportjuk a potenciális óriás.
A tőkebefektetés nem a hitel alternatívája, és tévhit az is, hogy nem kell „visszafizetni". A két forrás között jelentős különbség van: a bankhitelt folyamatosan, rendszerint a kamattal növelt összegben kell törleszteni, míg a kockázati tőkés a befektetése eredményeképpen megnövekedett cégértékből részesedik az ügylet végén. Az induláskor fizetendő viszonylag alacsony díjon felül kiszálláskor a korábbi tulajdonosok átengedik az eladott részvényhányadra eső árfolyamnyereséget is a befektetőnek.
- A kockázati tőkések hozamelvárása jelentős, akár az évi 25 százalékot is elérheti a három-öt-hét évre szóló tőkebefektetésért cserébe - magyarázza Karsai, aki szerint a megalapozottan merész álmokat dédelgető - akár induló - vállalkozások számára a kockázati tőke a bankhitelnél kedvezőbb, bár nem olcsóbb, és semmiképpen sem azt helyettesítő finanszírozás. Éppen a kockázatitőke-befektetés révén megerősödött cég válik hitelezhetővé.
Itthon nem trendi
A gazdasági válság hatására 2009-ben az ágazat világszerte gyengült. Kevesebb ügyletet kötöttek, mivel a tőke kockázatkerülőbb lett, és csökkent a befektetések struktúrájában a hitel részaránya. Miután a gazdasági növekedés lassulása miatt nehezedett a kilépés - vagy csak veszteséggel lehetett a részesedéseket eladni -, az alapok világszerte sok esetben az előre tervezettnél jóval hosszabb ideig voltak kénytelenek finanszírozni a portfóliójukban lévő cégeket. A piacon gyűjtött friss tőke volumene pedig a 2008-as összeg felét sem érte el. Ahogyan Karsai fogalmaz, amikor a befektetők aranyat vesznek, a kockázatos üzletek háttérbe szorulnak. Kockázatitőke-alapoknak pénzt adni pedig az egyik legrizikósabb invesztíció.
A hazai befektetések száma és nagysága szintén zuhant. A visszaesés látványos, hiszen Magyarországon a számos pozitív nemzetközi példa ellenére korábban sem volt jelentős a kockázati tőke szerepe a kkv-k finanszírozásában. A 2008-ban regisztrált 25 tranzakcióval szemben tavaly mindössze 12 ügyletet kötöttek, valamivel több mint 213 millió euró értékben. Az összeg azonban 95 százalékban két nagy összegű kivásárlási ügyletnek köszönhető, a kisebb cégekhez mindössze 11,2 millió euró jutott. Az EVCA PEREP_Analytics adatai szerint ez kilenc korai vagy növekedési ciklusban lévő vállalkozásnak jelentett tőkét, de mindössze hét ügyletben érkezett az érintett céghez új befektető. Két esetben a portfólióban már szereplő vállalkozás kapott finanszírozójától újabb tőkét.
Ingerküszöb alatt
A hazai visszaesés azonban kevésbé magyarázható tőkehiánnyal. Inkább a kockázatok emelkedése és az ország növekedési ütemének lassulása tántorította el az érdeklődőket, de betudható annak is, hogy a nagy értékű kivásárlásoktól elforduló befektetők számára nem alternatíva a hazai kkv-k növekedési szakaszának finanszírozása.
- Európa-szerte a kockázati- és magántőkebefektetések túlnyomó hányadát az egyedileg nagy értékű kivásárlások adják. A válság hatására ezek jelentősen visszaestek, és a felszabaduló tőke a növekedési célú befektetésekbe áramlott. Magyarországon, illetve a kelet-közép-európai régióban azonban a regionálisan működő intézményi befektetők ingerküszöbét nem éri el az egy cégre vetített tőkeigény - magyarázza Karsai.
Az üzleti angyalok száma szintén elmarad az európai átlagtól, ami valójában természetes jelenség. A rendszerváltás óta eltel idő kevés volt ahhoz, hogy tömeges legyen a hatalmas magánvagyont felhalmozott üzletemberek száma. A szakismeret mellett a helyi piacon való jártasságra és legfőképpen a bizalomra épülő finanszírozási modell pedig nem határon átnyúló tevékenység. A finanszírozandó vállalkozásokat kereső üzletemberek misztikus világához sem könnyű közel férkőzni, bár az egy éve létrejött üzletiangyal-hálózat javít ezen.
A leginkább viszont a most indult JEREMIE program növelheti a kockázati tőke szerepét a hazai vállalkozások finanszírozásában.
- A korábban erre a célra létrehozott állami tulajdonban lévő és költségvetési forrásból gazdálkodó intézmények nem voltak sikeresek. A finanszírozások struktúrája inkább egy államilag támogatott hitelre emlékeztetett: a finanszírozott cégek kiválasztása nem kizárólag szakmai alapokon történt, a kockázati tőkés szakmai hozzájárulása pedig mindössze az ellenőrzésre korlátozódott. A rossz struktúra kiszorította a piaci alapon működő kockázatitőke-társaságokat. A JEREMIE lényege, hogy a kockázatitőke-alapokban az állami források mellett nem csak uniós pénzek, hanem a magánszektorbeli tőke is megjelenik. A háromlábú program piaci alapon működik, ugyanakkor kisebb tőkeigényű cégek finanszírozása is megvalósulhat a keretében - teszi hozzá a szakember, aki szerint ez egy esély arra, hogy az ötletgazdag, valóban perspektivikus hazai cégek lendületes növekedési pályára álljanak.
A kockázati tőke elterjedéséhez azonban nem elég a kínálati oldal változása, a keresletnek is élénkülnie kell. Ennek alapvető feltétele, hogy ismertebbé váljon ez a finanszírozási forma, és az azt körüllengő tévhitek is eloszoljanak.