Üzleti vitákban gyakori forgatókönyv, hogy a hitelező mindent szabályosan végigcsinál: perel, jogerős ítéletet szerez, végrehajtást indít – majd kiderül, hogy a társaságnak nincs lvagyona. Nem csoda, ha ezután a legtöbben feladják a küzdelmet, és veszteségként könyvelik el az ügyet. Ilyenkor kap különös jelentőséget az ügyvezető magatartása, az adott körülmények között ugyanis vizsgálhatóvá válik a személyes felelőssége is! Konkrétan az ügyvezetői mögöttes felelősségről van szó, amely jogi intézmény igenis felmerülhet, ha meghatározott feltételek teljesülnek.

A lényeg az időzítés! Amikor már előre látható, hogy a cég nem lesz képes teljesíteni a kötelezettségeit, az ügyvezető szerepe megváltozik. Ettől kezdve nem kizárólag üzleti döntéshozóként, hanem a hitelezők érdekeit is figyelembe vevő szereplőként kell eljárnia. Az ügyvezető innentől köteles megőrizni a társaság vagyonát, rendben tartani a pénzügyi és számviteli iratokat, időben közzétenni a beszámolókat, és természetesen együtt kell működnie a felszámolóval is. Amennyiben ezek nem teljesülnek, és a cég vagyona eltűnik, az iratok pedig hiányosak vagy ellentmondásosak, felmerülhet, hogy az ügyvezető magatartása hozzájárult a hitelezők kárához.

A Karkosák Ügyvédi Iroda által képviselt, a közelmúltban lezárult perben a hitelezők jogerős követelésekkel rendelkeztek, ám a végrehajtás eredménytelen volt, majd felszámolás indult. A felszámolási eljárás során kiderült, hogy a társaságnak nincs ténylegesen fellelhető vagyona, az iratanyag hiányos, a beszámolók késedelmesek és ellentmondásosak. A bíróság megvizsgálta, hogy mikortól volt előre látható a fizetésképtelenség, és megállapította, hogy ez már jóval a felszámolás előtt bekövetkezett.