Ha az adósnak problémái adódnak a törlesztéssel, akkor is ki kell alakítania egy párbeszédet a hitelezőjével – erről beszélt a Takarék Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese a Trend FM ”A nap vendége” című műsorában. A tartozás természete már csak olyan, hogy nem múlik el magától.

Az áfatörvény 2020. január 1-jétől Magyarországon is lehetőséget biztosít a véglegesen behajthatatlanná váló követelések adóalapjának utólagos csökkentésére. Főszabály szerint a hatályba lépés után teljesülő ügyletek esetében alkalmazható, de a 2015. december 31. - 2020. január 1. közötti ügyletekre is lehet kérvényezni.

Akár több millió forint értékű áfa-visszaigényléssel is élhetnek a NAV felé azok a szolgáltatók, eladók, akiknek behajtatlan követelésük van. Az Európai Bíróság néhány hete hozott ugyanis olyan végzést, amely kimondja: ha egy követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor nem dönthet úgy a tagállam, hogy nem adja vissza az áfát. Már régóta vártak erre a döntésre a hazai gazdasági társaságok. Különösen a KKV szektorban és az építőiparban lehet kedvező hozadéka az uniós döntésnek. 

Jövőre az eladónak már nem kell adóterhet viselnie a nem fizető vevő helyett. Érdemes ugyanakkor körültekintően eljárni az ilyen esetekben, mert a visszafizetés nem automatikus, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Sok cikk szól arról, hogy milyen lehetőségeink vannak hitelezőként, ha egy végelszámolás alatt álló cégtől próbáljuk behajtani követelésünket. Ritkán hallani azonban arról, hogy a megszüntetett társaságnak marad fenn az adós által sem vitatott követelése, például túlfizetésből eredően, amelyhez a törölt cég volt tagjai próbálnának hozzájutni.

Végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő adó-és járulékok levonása utána fennmarad.

Azt már sokszor feldolgoztuk, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha egy megszűnőben lévő céggel szemben állnak fent követeléseink. De mi a teendő, ha a megszűnő cégnek vannak kintlévőségei? Erről kérdeztük az act legal | Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjét.

Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?