Számos cikk született azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetőségeink vannak hitelezőként, ha egy végelszámolás alatt álló cégtől próbáljuk behajtani követelésünket. Ritkán hallani azonban arról, hogy a megszüntetett társaságnak marad fenn az adós által sem vitatott követelése, például túlfizetésből eredően, amelyhez a törölt cég volt tagjai próbálnának hozzájutni. Jelen cikkünkben az act legal | Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének, dr. Nedeczky Katalinnak a segítségével annak járunk utána, hogy milyen lehetőségeink vannak egy ilyen helyzetben.
Milyen esetben fordulhat elő, hogy egy cég úgy szűnjön meg, hogy követelése marad fenn?
Például abban az esetben, ha a megszűnt cég vagyonfelosztási határozata tételesen tartalmaz, nevesít valamely túlfizetést felosztható vagyonként, azaz arról a vagyonfelosztás során rendelkeztek, de valamely oknál fogva, így például az egyszerűsített végelszámolás szoros törvényi határidejére tekintettel hamarabb törölték a céget a cégjegyzékből, mint ahogy a túlfizetést kiutalhatták volna, vagy a végelszámolási feladatokat ellátó ügyvezető nem intézkedett a követelés rendezéséről a cég törlése és a bankszámla megszüntetése előtt. A másik lehetőség, amikor arról nem is rendelkeztek a megszüntetéskor, mert a tagok nem tudtak a vagyonelem társasági tulajdonba tartozásáról.
Milyen esetben van lehetősége a megszűnt cég volt tagjának a társaság törlése után fellelt cégvagyonhoz való hozzájutásra?
Ha a cégbíróság részére benyújtott vagyonfelosztási javaslatot és határozatot az igénylő rendelkezésére tudja bocsátani, amelyben a vagyonelem nevesítve szerepel, akkor a felmerült követelését megfelelően tudja igazolni. Ekkor lehetőség van a követelés adós által történő, jogszerű kiegyenlítésére a törölt cég volt tagja mint igénylő részére.
Ha tehát a vagyonfelosztási határozat tételesen tartalmazza, nevesíti például a túlfizetést felosztható vagyonként, az kiadható azzal, hogy az adósnak célszerű a végelszámoló vagy a végelszámolási feladatokat korábban ellátó ügyvezető felé fizetni. Azért nekik, ügyvezetőnek, és nem az alapító tagnak – hívja fel a figyelmet a szakértő –, mert a végelszámolás során a vagyonkiadás lebonyolítására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény („Ctv.”) vonatkozó rendelkezései szerint a végelszámoló (egyszerűsített végelszámolásnál pedig a végelszámolóként funkcionáló ügyvezető) köteles. Azaz, a vagyonkiadás lebonyolítása az ő feladata, kötelessége, és felelőssége.
Ha a vagyonfelosztási határozat beazonosítható módon, tételesen nem nevesíti a felmerült követelést felosztandó/kiadandó vagyonelemként, illetve ha arról a megszüntetés során tényleges rendelkezés nem történt, akkor szakértőnk álláspontja szerint kifizetése sem lehetséges. A végelszámolással ugyanis, mint jogutód nélküli megszűnéssel törölt cégnek a volt tagja, tagjai nem válnak a megszűnés folytán a cég jogutódjaivá.
Ha a megszűnt cég vagyonfelosztási határozata egyáltalán nem tartalmazza, nem nevesíti a követelést felosztható vagyonként, akkor nemperes vagyonrendezési eljárást kellene indítania az igénylőnek a követelése megtérülése érdekében.
Véleményünk szerint a törölt cég vagyonához tartozott mindazon vagyoni elemek, amelyek átadása a végelszámolási eljárás keretében nem történt meg, csak ilyen vagyonrendezési eljárás keretében adhatók át a volt tagoknak, mivel a végelszámolás jogutód nélküli megszűnést jelent, így a megszűnt cég volt tagja nem tekinthető a megszűnt cég jogutódjának.
A pénzeszközökkel kapcsolatos követeléseinkkel is így járjunk el?
Szükséges felhívni arra a figyelmet, hogy nem egységes a bírósági gyakorlat a tekintetben, hogy pénzkövetelés is ilyen eljárás tárgya lehet-e. A hatályos szabályozás ugyanis az eljárás tárgyaként a megszűnt cég valamely „vagyontárgyát” nevesíti, ellentétben a korábbi „vagyon” fogalomhasználattal. A „vagyontárgy” fogalommeghatározását azonban a Ctv. nem tartalmazza. Szakértőnk álláspontja szerint a Ctv. szerinti vagyonrendezési eljárás a megszűnt cég vagyonához tartozó pénzkövetelésre is lefolytatható, hiszen a kötelmi természetű pénzkövetelés is a megszűnt cég vagyonához tartozott. Egyes bírósági határozatokban megjelenő, a vagyonrendezési eljárás ettől szűkebb értelmezése azt eredményezné, hogy a törölt cég vagyonához tartozott, utóbb előkerülő, nem dolog tulajdonjogában megtestesülő vagyontárgyak (főként követelések) ugyan a volt tagokat illetnék meg, a volt tagok azonban az őket megillető vagyoni jogosultságuk érvényesítésére – egyéb megfelelő eljárás nélkül – nem lennének képesek. Amennyiben a cégbíróságra benyújtott vagyonfelosztási határozat tételesen nem nevesíti a követelést, a volt tag csak a vagyonrendezési eljárásban hozott bírósági végzés alapján tekinthető jogszerű igénylőnek, mivel a jogutód nélkül megszűnt cég volt tagja nem vált a megszűnés folytán a megszűnt cég jogutódjává.
