Beszámításról akkor lehet szó, ha valakinek tartozása áll fenn egy olyan másik féllel szemben, akivel szemben egyben követelése is van. Például „A” cégnek számlatartozása áll fenn a „B” céggel szemben, és egyben az „A” cégnek van egy számlakövetelése is a „B” céggel szemben. Ebben az esetben a másik irányában fennálló tartozás úgy is teljesíthető, hogy e tartozásba a saját követelés beszámításra kerül. A beszámítás következménye, hogy a beszámított követelés a tartozást a beszámítás erejéig kioltja, azaz megszünteti. Ha tehát a két követelés azonos mértékű volt, akkor mindkettő megszűnik. Ha a eltérő volt a követelések összege, akkor magasabb összegű követelésből a beszámítás után fennmaradó rész továbbra is fennáll.
A beszámítás nem automatikusan történik. A beszámítást a másik félhez intézett nyilatkozattal lehet megtenni, de ahhoz a másik fél általi elfogadás vagy beleegyezés nem szükséges. A beszámítási nyilatkozatot szükség esetén perben is meg lehet tenni.
Milyen követeléseket lehet beszámítani?
Beszámításra leggyakrabban kölcsönösen fennálló pénzkövetelések esetén szokott sor kerülni. Azonban nem pénzösszegre szóló követeléseket (pl. ingó dolog szolgáltatására) is lehetséges egymással szemben beszámítani, amelyre azonban csak akkor kerülhet sor, ha e követelések egyneműek. Nem lehet szó egyneműségről, ha például az egyik fél pénzzel, a másik fél pedig valamely dolog átadásával tartozik.
A beszámítás másik alapvető feltétele, hogy lejárt követelések esetén van lehetőség beszámításra. Ez azt jelenti, hogy egy olyan számlatartozásba, amelynek a fizetési határideje már lejárt, nem lehet beszámítani a másik féllel szembeni olyan számlakövetelést, amelynek a határideje még nem járt le.
A beszámítás korlátai
Az elévült követelések beszámítására is van lehetőség. Azonban ennek feltétele, hogy a beszámítani kívánt követelés elévülése a tartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be. Például valaki a szeptember 1-jén elévült pénzkövetelését beszámíthatja a másik féllel szemben fennálló olyan olyan tartozásába, amely augusztus 31-én vált esedékessé. Viszont szeptember 2-án esedékessé vált tartozásába ugyanezt az elévült követelést már nem számíthatja be.
Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe csak ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani. Végrehajtható okirat például a jogerős bírósági ítélet alapján kiállított végrehajtási lap. Így ha valakinek végrehajtási lappal végrehajtani rendelt tartozása van, ebbe a tartozásába a másik féllel szemben fennálló egyszerű számlakövetelését nem tudja beszámítani, csak olyan követelését, amely szintén végrehajtható okiraton alapul.
Bizonyos esetekben a beszámítás joga kizárt. Nincs lehetőség beszámításra tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve, valamint a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben.
A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés beszámításának sincs helye. Ilyen követelések például a játékból vagy fogadásból eredő követelések (kivéve, ha a játékot vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le) vagy kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések.
(A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.)
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
