Begurul a ház elé a behajtó cég fekete sportautóval, kiszállnak a verőlegények baseball ütővel, hogy az adóst megfenyegetve hozzájussanak a pénzükhöz – mai napig élnek ezek a sztereotípiák a követeléskezelésről. A valóságban azért nem jellemző az ilyesfajta filmes jelenet: a követeléskezelés, ha mindkét fél nyitott a párbeszédre, és szeretné megoldani a problémát, ennél jóval szofisztikáltabb módon történik. Főleg, hogy sok olyan szabálymódosítás lépett életbe, amelyek a korábbi vadnyugati viszonyokat megváltoztatták – magyarázza Dr. Bartók György. Ráadásul a magyarok többsége mindig időben rendezi a tartozásait, de persze akadnak olyanok, akik sajnos megcsúsznak a fizetésekkel. Itt jöhet képbe a követeléskezelés.
Hány ember lehet ma Magyarországon a „rossz adós”?
Nehéz feladat pontosan megbecsülni, néhány támpontot azonban lehet találni a kérdésben. A járványhelyzet miatt bevezetett hitelmoratóriummal a lakossági ügyfelek nagyjából 60 százaléka élt. Ennyien érezhették úgy, hogy esetleg problémáik lehetnek majd a fizetésekkel. Ugyanakkor feltételezhető, hogy sokan inkább a tartalékolás miatt vettek részt a moratóriumban, így mindenképp felelős döntést hoztak az érintett ügyfelek – teszi hozzá Dr. Bartók György. A hazai bankok rossz hitel aránya átlagosan 6-8 százalék között mozog. Ez a bedőlési mutató egyébként átlagosnak nevezhető Európában. A MAKISZ (Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) felmérése szerint a megkérdezett adósok több mint a fele nem tudja, hogy mit jelent a követeléskezelés.
A legnagyobb hiba, ha figyelmen kívül hagyjuk a leveleket
Az ügyfelek a hitelintézetüktől, bankjuktól rendszeresen kapnak leveleket, hogy milyen életszakaszban, stádiumban jár éppen a hitelük. Az igazán komoly probléma akkor kezdődik, amikor az adósnak egy felmondó nyilatkozat érkezik. Ilyenkor hitel átütemezést már nem lehet kérni, de a további egyezkedések céljából mindenképp fel kell venni a kapcsolatot a hitelező intézettel.
A harmadik fél ott léphet be a történetbe, amikor az ügyfél már nincs kapcsolatban a bankjával, és egy engedményezési jogügylet keretében a tartozása átszáll a követeléskezelőre. Ezt a piacot a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzi, a szereplőknek nagyon komoly előírásoknak kell megfelelniük.
Egyfelől beszélhetünk követelésvásárló cégekről: ezek a vállalkozások csak MNB-engedéllyel végezhetik a tevékenységüket. Több nagy cég is foglalkozik azzal idehaza, hogy felvásárolja a rossz hiteleket a bankoktól, a nyeresége pedig a behajtáson elért különbözet lesz. Másfelől vannak a követeléskezelő cégek, amelyek polgári jogi jogviszony keretében, a bankok vagy a cégek megbízásából járnak el, az ő iránymutatásaikat követve.
A fokozatosság elve
Miként magának a tartozásnak is vannak stádiumai, úgy a követeléskezelésnek is egymástól jól elhatárolható szakaszai vannak. Dr. Bartók György azt mondja: a megállapodások pártján vannak, rugalmasan próbálnak az ügyfelekkel egyezkedni. Így kezdetben próbálnak békés, adott esetben egy részletfizetési megállapodást kötni. A fokozatosság elvét egyébként a Magyar Nemzeti Bank ajánlása is hangsúlyozza, és a végrehajtási törvény is ismeri a fogalmat. Előfordulhat az is, hogy akár két-három hónap moratóriumot is kap a bajba került adós, mielőtt megkezdi a fizetést. A legnagyobb hiba, ha nem is áll szóba, nem is keresi fel az ügyfél a követeléskezelőt.
Vadnyugati viszonyokból konszolidálódott piac
A fent említett, sportkocsival megjelenő behajtó figurák kis számban ugyan, de jelen vannak ma is. Azonban a szabályozó, és nyilván az ügyfél érdeke is, hogy minél marginálisabb legyen a szerepük, és csak a legszigorúbb előírásoknak megfelelő cégek végezhessenek követeléskezeléssel kapcsolatos tevékenységet.
Egy kardinális kérdés lehet például a fedezetértékesítés: korábban azért láthattunk olyan példákat, hogy egy lakást a piaci értékének húsz-harminc százalékáért adták el. Ma már jelentős biztosítékok védik a fedezeti ingatlanok tulajdonosait.
- A végrehajtási eljárás elektronikus felületen történik, nem lehet megfélemlíteni a bajba került adóst, a licitálók nem látják egymást a folyamatban.
- Cégek esetében a becsértéket maximum, és csak a sokadik kanyarban lehet 50 százalékon megállapítani.
- Magánszemélyeknél száz százalékról indul a licit, és innen maximum a fedezet értékének 70 százalékáig lehet levinni a becsértéket, de fogyasztók esetében marad a 100 százalék, ha az ingatlan egyben a lakóingatlana is.
Az ügyfélnek is megéri, ha minősíti őt a bankja
Természetesen a jó, megbízható adósokat is számon tartják a pénzintézetek, méghozzá a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) listán. A banki hitelinformációs rendszerben az intézetek adnak egymásnak információt arról, hogy melyik ügyfél milyen adósnak bizonyul.
Márpedig az adósnak is az érdeke, hogy a finanszírozó lássa, hogy rendszeresen teljesíti a kötelezettségeit. Minél jobb adósminősítéssel rendelkezik egy ügyfél, a következő alkalommal annál kedvezőbb feltételekkel tud hitelt felvenni. Dr. Bartók György szerint mindazonáltal aranyszabálynak kellene lennie, hogy az adós ne vállaljon a jövedelmének harminc százalékánál nagyobb kötelezettséget.
A pandémia megsokszorozhatja a munkákat
A járvány miatti gazdasági nehézségek hatására egyes becslések szerint ötven százalékos bedőlési arány növekedés is előfordulhatnak bizonyos szektorokban. 30-35 ezer olyan vállalattal számolnak, amelyeknek akár cégtörlési eljárással is szembe kell nézniük. Főként az turizmus területén jelenhetnek meg tömegesen a kötelezettségeikkel hadilábon álló vállalkozások.
Dr. Bartók György szerint a vírus utórezgései miatt egyre több munkája lesz a követeléskezelő cégeknek. Hiszen akár a magánszemélyekhez érkező (otthonteremtési támogatáshoz kapcsolódó), akár a cégeknek segítő (Újraindítási Gyorskölcsön) hiteleket is vissza kell majd fizetni, ami száz százalékban biztosan nem fog tudni teljesülni.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni.
