A nyugdíjasok 40 százaléka pozitívan, 30 százaléka semlegesen, míg 27 százaléka negatívan értékelte a 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt.
„A nyugdíjasok többsége nem elutasító, de az adatokból egyértelműen látszik: a megélhetési feszültségek mélyebbek annál, mint amit egy egyszeri utalvány kezelni tud. Ez magyarázza az óvatos elfogadást, a magas semlegességet és a jelentős kritikus hangokat egyszerre” – mondta Fekete János, a Shopfully értékesítési vezetője.
Az utalvány felhasználása nem minden esetben saját élelmiszer-vásárlásra használták fel. Egy szűk csoportnál alternatív felhasználási módok jelentek meg. A megkérdezettek 4 százaléka elajándékozta az utalványt, míg 2 százaléka pénzzé tette.
A kereskedők versengtek a nyugdíjasok kegyeiért
A kutatás szerint az üzletláncok kifejezetten az utalvány beváltására ösztönző reklámjai a nyugdíjasok 34 százalékánál befolyásolták azt, hogy hol váltották be a 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt.
„Ez az eredmény különösen jelentős annak fényében, hogy a nyugdíjas célcsoport vásárlási döntéseit jellemzően a megszokás és a földrajzi közelség alakítja. Ebben a kontextusban az, hogy minden harmadik döntés reklámhatással magyarázható, már érdemi befolyásolási potenciált jelez a kiskereskedelmi kommunikáció számára” – mondta Fekete János.
A beváltás adatai tisztán kirajzolják a piaci erőviszonyokat: a válaszadó nyugdíjasok 38 százaléka Lidlben, 23 százaléka Spar/Intersparban, 22 százaléka Tescoban, 21 százaléka Aldiban, 20 százaléka pedig a Penny Marketben költötte el az utalványt. A kisebb piaci súlyú, jellemzően magyar tulajdonú láncok (Coop 8 százalék, CBA 3 százalék, Reál 1 százalék) jelentősen alulteljesítettek.
