A becslés a McKinsey főközgazdásza, James Henry által a legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap, a The Observer számára összeállított átfogó vizsgálati jelentésben szerepel. A jelentés hangsúlyozza, hogy a 21 ezer milliárd dollárnyira becsült offshore vagyontömeg az Egyesült Államok és Japán együtt számolt éves hazai össztermékének felel meg.
A McKinsey vezető szakértőjének felmérése szerint a felzárkózó térségi országokból az 1970-es évek óta kimenekített vagyonok értéke meghaladja ennek az országcsoportnak a teljes devizaadósságát. Egyedül Oroszországból - a külföldön elrejtett vagyonok potenciális befektetési megtérüléseit is figyelembe véve - az 1990-es évek eleje óta több mint 800 milliárd dollárnak megfelelő tőkét vittek ki.
James Henry számításai szerint a külföldre menekített vagyonok fele, mintegy tízezer milliárd dollár mindössze 92 ezer ember birtokában van. A The Observer kommentárja szerint mindez arra vall, hogy a vagyoneloszlási egyenlőtlenségek mérésére alkalmazott szabványos módszerek "radikális mértékben alábecsülik" a gazdagok és a szegények között tátongó vagyoni szakadék tényleges szélességét.
A McKinsey főközgazdászának jelentése szerint a vagyonukat az adózás elől külföldre menekítő szupergazdagokat "magas fizetésű profi kijárók falkája" segíti a magánbanki, jogi, könyvszakértői és befektetési ágazatokban, kihasználva "az egyre inkább határok nélküli" világgazdasági környezetet.
A magyar GDP tízszerese tűnik el évente
A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.
Mint azt a Piac & Profit Online is megírta, Algirdas Šemeta az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói karta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.
