A harmadik negyedévben elért mélypontot követően megugrott a vállalkozások beruházási hajlandósága, idén a cégek közel fele tervez valamilyen fejlesztést – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás friss adataiból. A támogatott hitelek és az uniós pályázatok mellett (ld. lejjebb) működnek természetesen a "klasszikus" megoldások is.
Ha új befektetőt vagy csendestársat csábítunk vállalkozásunkhoz, alapvetően kétféle módon kompenzálhatjuk a kockázatot, amit vállal: vagy részesedést kap a cégben, vagy az adósává válunk. Ha tulajdonrészt kap a cégben a befektetésért cserébe, az történhet részvénnyel vagy anélkül. Ha hitelt nyújt a pénzember és ezzel adóssá tesz minket, akkor nem kap részt a cégben, tehát továbbra is nálunk marad a cég irányítása feletti kontroll - ez mindenképpen előny. A hátrány, hogy kötelesek vagyunk visszafizetni a megkapott összeget. A befektető a kölcsönért cserébe kaphat kötvényt, mely adósságot reprezentál, vagy kölcsönszerződést köthet velünk. A megállapodás természetesen tartalmazza a törlesztés, a kamatozás részleteit. Ha bebukjuk a hitelt, a hitelező csőd eljárást kezdeményezhet vállalkozásunk ellen.
De ennél ma már sokkal többféle pénzszerzési mód is rendelkezésünkre áll. Az amerikai entrepreneur.com-on egy angyaltőkés alap, a Whitestone Partners vezetői sorra vették, milyen módokon juthatunk tőkéhez a mai pénzügyi környezetben.
(fotók: freeimages.com)
Önjáró
Vannak olyan jó készpénzforgalmú vállalkozások, melyeknél mind a bevétel, mind a profit elégséges (netán bőséges) ahhoz, hogy finanszírozhassák az üzleti profil vagy a termelés bővítését. Ez persze járhat racionalizálással, a költségek tudatos lefaragásával, hogy legyen elég készpénzállomány az új irányvonalakba történő invesztálásra.
Saját tőke
Vannak vállalkozók, akik saját magánvagyonuk, megtakarításaik egy részét fektetik be, vagy jelzálogba bocsátják a tulajdonukban lévő ingatlan(oka)t, hogy pénzhez jussanak, melyből elindíthatják új vállalkozásukat, vagy már meglévő cégük valamely új projektjét. Esetleg eladják valamely vagyontárgyukat (nyaralót, hajót, drága motorbiciklit, ősöktől örökölt értékes műtárgy-gyűjteményt stb.).
Rokon & haver
A családtagok és haverok is besegíthetnek, akár kölcsönnel, akár tulajdonrész vásárlásával. Szakértők azonban óva intenek attól, hogy e körön belül adjon el tulajdonrészt a tőkeéhes vállalkozó. Ha a cégbe így betársult rokonnak más elképzelései vannak az üzletvitelről, a cégstratégiáról, az konfliktust szül. Ha elszivárog a tőke és nem bővül tőle az üzlet, az is - mindez végeredményben évtizedes kapcsolatokat tehet tönkre. Jó pár kényelmetlen családi összejöveteltől menthet meg, ha kihagyjuk ezt a lehetőséget.
Angyal befektető
Vagyonos invesztorok ők, akik tudják, milyen kockázattal jár a befektetés, ezért egyre inkább az a tendencia, hogy többen állnak össze, közös alapba vonják össze tőkéjüket, innen helyezik ki az egyes vállalkozásoknak. Ezzel megosztják a kockázatokat, mint terheket, de a hozamból is arányosan részesednek. 513 angyal jut egymillió emberre.
Kockázati tőkés
Ha ötletünk túlságosan K+F-igényes, új technológiai vívmányt javasol, de már túl vagyunk az angyalbefektetők szintjén, akkor a kockázati tőkés az ideális partner. A kockázati tőkések nagy számú vállalkozásokba fektetnek úgynevezett seed money-t, ami a kezdőlökést adja meg a cég tevékenységének. Mivel esetleges technológiákról van szó (vagy sikerül innoválni, vagy nem, a készterméket pedig vagy sikerül teríteni a piacon, vagy nem), a befektetett pénz nagy része elszáll. Mondjuk 10-ből 8. De 1 vagy 2 bejön, az viszont nagyon, szuperhozamot eredményezve. Ez a kevés innovációs telitalálat kárpótolja a kockázati tőkéseket a másutt elszenvedett veszteségekért.
Az invesztált pénzért egyébként viszonylag nagy részesedést kapnak a cégben, s ezzel gyakran megkapják a végszót a stratégiai döntések felett is. Az ügyvezető viheti a céget, de a legnagyobb döntésekben többé nem az övé a kontroll. Itt talál sok hasznos tanácsot, ha ilyesmiben gondolkodik.
Felhőfinanszírozás
Vannak befektetői csoportok, melyeket meg lehet keresni az interneten vállalkozási ötlettel vagy projektötlettel, vannak erre bejáratott csatornáik (website, emailcím, stb.), ahol bárki kopogtathat.
Az új üzlettárs lehet csendestárs, aki nem vállal szerepet a vállalkozás vezetésében, csak a pénzét adja, de beléphet munkavállalóként is, tudásával, energiájával és kapcsolati tőkéjével segítve építeni a céget.
Rendszerint olyan stratégiai befektetőket érdemes bevonni e szerepkörben, akik olyan szektorban nyomulnak, melyben a szaktudásra szükségünk lenne, de nem vagyunk még abban járatosak. Ha eddigi eredményeink és az ő múltjuk kiegészítik egymást, új szinergiát hoznak, mely kifejezetten felgyorsíthatja a növekedést, esetleg a terjeszkedést egy új termék vagy szolgáltatás irányába, akkor érdemes szorosra szőni a szálakat egy ilyen partnerrel.
Tömegfinanszírozás
A Kickstarter, az indiegogo és más platformok némi kezelési költség (általában 5%) fejében lehetőséget adnak, hogy a neten leteszteljük, mennyire kapós az ötletünk. Az internet közvéleménye kézfeltartással, pontosabban klikkeléssel voksol, meg a pénzével, hiszen mikrotámogatásokat ad a meghirdetett projektnek. Tulajdonképpen amolyan népszerűségi verseny ez. Ez a módszer mindig projekt-központú, világosan fel kell tüntetni, hogy mi a támogatás eredménye, milyen termék vagy szolgáltatás születik belőle.
A mikrotámogatásokért sem tulajdonrészt, sem részvényt nem kapnak a finanszírozók. De segít már a kiírásnál, ha meglobogtatjuk a mézesmadzagot, hogy ajándékokat kapnak majd, leginkább a beígért termék egy példánya a legjobb jutalom.
Vállalkozók figyelmeztetnek, hogy a crowdfunding elég időigényes ramazuri, mert állandóan válaszolgatni kell a támogatók leveleire, különben óbégatnak (heti egy levél nem árt). Ha időben csúszás van, hárítani kell a cég reputációján esett kárt, stb. A projekt végén pedig az ajándékok kipostázása sem kis feladat, főleg ha több ezer ember adta össze a finanszírozást. Számos sikeres magyar példa is van már. Itt egy szoftveres projektet, itt egy sikeres termékfejlesztést, itt pedig egy társadalmilag is hasznos projektet mutatunk be.
Ma már részvény-alapú tömegfinanszírozás is létezik, ami későbbi fejlemény, mint a tömegfinanszírozás elindulása. 2011 májusában az amerikai ProFounder kezdte meg ezt a modellt érvényesíteni startupok számára.
Hitel, pályázat
Természetesen működik a hagyományos hitelezés is, mint lehetőség. A magyar vállalkozók döntő része azonban kevésbé látja azokat a – sok esetben - nagyon egyszerűen alakítható tényezőket, melyek érdemben befolyásolják cégük hitelképességét. Ide kattintva tájékozódhat ezek között. Az éppen induló új uniós pályázati ciklusnak köszönhetően pedig a beruházást tervező magyar kkv-k a pályázati pénzekre is éhesen várnak. A mikrovállalkozások 41 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig az 57 százaléka pályázna uniós forrásra a jelenlegi ciklusban egy friss felmérés szerint.
