Új ügyfeleket hozhat a tőzsdei jelenlét

Ötödik legnagyobb szereplőként lépett a Waberer’s a magyar tőzsdére, ahol első logisztikai szolgáltatóként vezette be papírjait. Tőzsdei szakemberek régóta szorgalmazzák a hazai vállalatok részvénypiaci jelenlétét. De mit remélhet egy magyar vállalat a tőzsdei szerepléstől? Végh Richárddal, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Piac&Profit: Miért érdemes megfontolnia egy magyar cégnek, hogy a tőzsdére lépjen?

Végh Richárd: – Számos oka lehet, amiért egy magyar vállalatnak érdemes megfontolnia a részvénypiaci szereplést. A legfontosabb, hogy könnyen juthatnak forráshoz, nemcsak hitelhez, hanem tőkéhez is, a bankhitellel szembena tőzsdén közvetlenül lehet a befektetőket megszólítani kötvények vagy részvények értékesítésével. A pénzügyi források diverzifikálása mellett lehetőséget biztosít a finanszírozási szerkezet optimalizálására tőkehiányos vállalatok számára is. A tőkebevonás eredményeként a vállalathoz jutott forrást pedig nem kell visszafizetni, nem kell kamatot fizetni utána, viszont külső tulajdonosok is megjelennek a társaságban. Ugyanakkor a tőzsdére lépésnek is vannak költségei, a belépés egyik legfontosabb előfeltétele a átlátható működés. Néhány millió forintos összegért nem érdemes ebben gondolkodni, de ha nagy beruházásra, vagy cégakvizícióra készül egy társaság, akkor már igen. A saját részvények ugyanis fizetőeszközként is szolgálhatnak a cég kezében, egy akvizíció esetén például a vételár egy részét így is kiegyenlítheti egy társaság.

Végh Richárd - Kép: BÉT

PP: Akkor csak a pénzről szól a tőzsdei részvétel?

V.R.: – A tőzsdei jelenlét átláthatóságot, megbízhatóságot követel meg a cégektől. Rendszeresen nyilvánosságra kell hozniuk adataikat, mérlegeiket, közzétenniük a fontosabb döntéseket, eseményeket. Ez a transzparens működés hívó szó az ügyfeleknek, javítja a vállalat megítélését, növeli az irántuk megnyilvánuló bizalmat. Több tőzsdei kibocsátó vállalat is kihangsúlyozta, hogy a tőzsdei bevezetés üzletfejlesztési szempontból is előnyt jelent, mivel olyan, nagyobb méretű ügyfelek ajtaját is megnyitotta számukra a tőzsdei jelenlét, akik korábban elzárkóztak az együttműködéstől.

Mindemellett kiemelném azt is, hogy a tőzsdei bevezetés, és a tőzsdei jelenlét körüli médiaérdeklődés is pozitívan hat vissza a cégre, hiszen akit a BUX indexben jegyeznek, arra a cégre rendszeresen nagyobb figyelem irányul a médiumokban, a folyamatos közzétételek értéke  komoly forintosítható PR értékkel bír. Van egy harmadik nagy előny is, mégpedig a folyamatos fejlődés szükségessége. Egy tőzsdei cég soha nem dőlhet hátra, a befektetők újabb és újabb eredményeket várnak el a menedzsmenttől, ami hatékony és sikeres stratégia megalkotására kényszeríti a vállalatot.

PP: Mi tesz erre alkalmassá egy magyar vállalatot és hány ilyen cég lehet Magyarországon?

V.R.: – A méretükből fakadóan a 900 magyar nagyvállalat jelentős része megfelel a tőzsdei bevezetési kívánalmaknak, de a hazai nagy cégek nagy része külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkezik, így esetükben  – mint például az Audi, az Opel vagy a Mercedes – az anyavállalat van jelen egy külföldi részvénypiacon. A nagyvállalatok közül körülbelül 50-70 olyan magyar tulajdonossal rendelkező cég van, amelyek számára reális alternatíva a tőzsdei megjelenés. Fontos, hogy tőzsdei megjelenést fontolgató cégek termékként tekintsenek a vállalatukra, azonosítsák, hogy mik a fő erősségei, uniq selling pontjai a társaságnak és, hogy lehetőség szerint legyen egy „növekedési sztorijuk”, ami vonzóvá  teszi  őket a befektetők szemében.

Húszmilliárdból löknék a tőzsdére a kkv-kat
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerint segítheti stratégiájának megvalósítását a 20 milliárd forintos kezdő tőkével létrejövő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap.
A nagyvállalatok mellett azonban a középvállalatok számára is vonzó lehet a tőzsdei megjelenés. Saját kutatásaink szerint körülbelül 300-ra tehető azon magyar közepes méretű cégek száma, amelyek méretük és növekedési dinamikájuk alapján komoly befektetői érdeklődésre tarthatnak számon és érettek lehetnek a tőzsdére. Őket azonban sokszor éppen a szigorú tőzsdei belépési szabályok riasztják vissza. Ezért egy külön a középvállalatok számára tervezett tőzsdei platformot hozunk létre, ami a tervek szerint az év második felében indul majd el. Itt könnyítettek lesznek a belépési feltételek, és alacsonyabb tőzsdei díjakat alkalmazunk, valamint speciális tőkepiaci tanácsadók segítik a tőzsdei megjelenésben a vállalatokat. Vonzóbbá teheti a közepes méretű vállalkozások tőzsdére lépését a várhatóan a harmadik-negyedik negyedében elinduló Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap is, amely 20 milliárd forintos, uniós és nemzeti forrásokból felállított tőkealap és kimondottan a frissen tőzsdére lépő középvállalatokban eszközöl majd befektetéseket.

PP: Egy bankhitel intézése sem egyszerű feladat, de a tőzsdei kereskedés külön tudomány, honnan fogják tudni a cégvezetők, hogy mit kell tenniük, mire kell ügyelniük?

Ez valós probléma, amelyet mi is felismertünk, ezért a BÉT együttműködési megállapodást írt alá a Londoni Tőzsde ELITE Programjával. A program egy kétéves képzéssel indul, ami akár a tőzsdei bevezetésben is támogathatja a cégeket. A képzés célja nagyon leegyszerűsítve az, hogy a tulajdonosok, vezetők megtanulják termékként kezelni a vállalatukat, amit éppúgy el kell adniuk egy banknak, egy kockázati tőkebefektetőnek, vagy épp a tőzsdei befektetőknek, ahogy a termékeiket, szolgáltatásaikat. Idén áprilisban az első hét magyar vállalat csatlakozott is az ELITE közösséghez. A Programban a legváltozatosabb szektorokból vannak cégek: mezőgazdaság, gyógyszerforgalmazás, egészségügy, informatika, feldolgozóipar. A magyar cégek nagyon jól leképezik a nemzetközi ELITE Program összetételét, ugyanis bármely iparágból jelentkezhetnek cégek, de a többség a feldolgozóiparból, fogyasztási cikkek piacáról és a technológiai szektorból kerül ki. Októberig a tervek szerint újabb cégek csatlakoznak hozzájuk, és reményeink szerint évente 15-20 magyar vállalat léphet be a programba, közülük páran akár tőzsdei szereplőkké is válhatnak a jövőben.

Farkas Károly

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo