Közép-Kelet-Európa országai, amelyekben a bankrendszer nagyrészét nyugati bankok ellenőrzik, nehéz helyzetbe kerültek a nemzetközi pénzügyi válság miatt. A térség államai áldozatok, állapította meg hétfői szerkesztőségi cikkében a The New York Times. A tekintélyes liberális napilap a térség különös sérülékenysége kapcsán felidézte, hogy Ukrajna 14 milliárd dollár segélyért folyamodott a Nemzetközi Valutaalaphoz, Magyarországnak pedig 5 milliárd eurós keretet nyitott meg az Európai Központi Bank.

Miközben a világ leggazdagabb államai ezer milliárd dollárokat költenek saját pénzügyi rendszerük megmentésére, arra is fel kell készülniük, hogy milliárdokkal segítsék meg a szegényebb országokat, amelyek nem a válság kiváltói, hanem áldozatai, foglalt állást az újság. A The New York Times becslése szerint a felzárkózó piacokra irányuló magántőke-áramlás idén 30 százalékkal fog csökkeni. Miközben a válságba jutott külföldi bankok hitelkínálata elapadt, a külföldi befektetők, akiken pánik lett úrrá, kimenekítik pénzüket.

A krízis mélyén a fejlett országok talán nem szívesen vesznek tudomást a fejlődő világ bajairól. Pedig nyilvánvalóan a gazdag nemzetek érdeke, hogy segítsenek. Az IMF várakozása szerint az elkövetkező egy évben a világgazdaság növekedésének egyetlen motorját éppen a fejlődő gazdaságok fogják jelenteni. A lap szerint a világ leggazdagabb országai rendkívüli rövidlátásról tettek tanúbizonyságot a jelen válság során: eleinte ad hoc "megoldásokat" szorgalmaztak, amelyek csak rontottak a helyzeten.

Alig két hete Washington és Brüsszel hagyta, hogy Izland csődbe menjen. (Példátlan államközi feszültség is kialakult Nagy-Britannia és Izland között.) Az újság szerint nemcsak értelmetlen, hanem nagyon veszélyes is, ha az országok a saját útjukat járják a mai szorosan összefonódó világban.