Sok sebből vérzik a vidék agrárium, és általában a Budapesten túli gazdasági élet. Munkanélküliség, elöregedés, szegregáció, a fiatalok külföldre áramlása, vállalkozások hiánya, rossz közlekedési viszonyok jellemzik - hangzott el a Magyar Fenntarthatósági Csúcs fenntartható termelés, fogyasztás, fejlesztés nevű szekciójában, ahol Tarr Gyula a "szelíd térségfejlesztés" alapelveit és megvalósulásának példáit ismertette, Kassay Márta a környezetbarát tisztítási technológiákról, Szigeti Tamás János pedig a gazdaság entrópiájáról beszélt.
A konferencia többi előadásának részletes összefoglalóját itt találja.
A vidékfejlesztés a Leader-programokban meglehetősen be van határolva. Hosszú oldalakat tesz ki a lista, hogy mit lehet költségként elszámolni (odáig menően, hogy milyenfajta és méretű szöget lehet vásárolni a támogatáson), s ahol nem jó szakmailag a leader akciócsoport, s a politikai erő nem áll a pályázat mögött, ott rendszerint megkérdőjelezhető, hogy az elköltött pénznek valóban fejlesztő hatása van-e, mondta Tarr Gyula, a Hermann Ottó Intézet osztályvezetője. (Egy köztér felújítása nem igazán tekinthető a szó szoros értelmében vett termelő beruházásnak.) Az intézet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keretéből 144,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást osztott szét 21 projekt között, melyek 1-8 millió forintra pályázhattak (sokan nem a maximális összeget célozták meg).
A "támogatáskihelyezés" gyakorlata helyett mentorált segítségnyújtást kínáltak, s gyakori volt, hogy a pályázó közösségek vagy újonnan ismerkedtek össze, vagy kiderült, hogy korábban már egymás beszállítói voltak, s ezeket a kapcsolatokat felélesztették. A helyi termékek kereskedelme 300-400 lélekszámú települések között, a közösségi tanulás, a generációk találkozása, a tudásátadás mind a pályázatok üdvös mellékhatásaként jött létre. A QR-kódos városismereti játéktól (Balatonboglár), a szőlőmag törköly feldolgozáson át (Balaton-felvidék) a sajtkészítésig (Csobánc) sokféle-fajta kezdeményezés részesült támogatásban.
A környezetvédelem a háztartásban kezdődik
Egy olyan higiéniai kultúra terjesztésére esküdött fel a SanOdor, mely a környezeti szempontokat is szem előtt tartja, hangsúlyozta Kassay Mária, a cég ügyvezető igazgatója. A SanOdor éllovasa például a vízhasználat nélküli tisztításnak, amit hidegburkolaton (pl. szőnyegpadló) alkalmazható, de kínál vízben oldódó wc-papírokat is, melyek elejét veszik a dugulásnak, vagy a spray és hab formájában adagolható szappant is, mely egytizedére csökkentheti a szappanfogyasztást.
Magyarországon elsőként indította el a SanOdor a 99,5 %-ban vegyszermentes, probiotikus, enzimalapú tisztítószer gyártását is. A szennyes pelenkák kezelése is nagy terhet ró a természeti környezetre. A SanOdor kihelyez pelenkagyűjtőket, melyek olyan konténerek, amikben egy kristály bontja le a bacilusokat, gyakorlatilag papírminőségűvé változtatva a pelenka anyagát.
A vállalkozás a jövő generációk felvilágosítására is hangsúlyt helyez. A gyerekképzés keretében foglalkozásokat tartanak óvodákban a kicsiknek, akik Tisztaságtündér és Baci Laci figuráján keresztül megtanulják, hogyan kell higiénikusan használni a mellékhelyiségeket.
A tőke entrópiája
Dr. Szigeti Tamás János, az élelmiszerbiztonsági laboratóriumi szolgáltatásokkal foglalkozó Wessling Hungary értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója a globális problémákat vette sorra a maga sajátos humorával és lendületével. A Hamvas Béla által is sokat idézett René Guénonra hivatkozott, aki A mennyiség hatalma és a korok jelei (1945) című könyvében már figyelmeztetett arra, hogy a a nyugati világ fixációja a növekedésen és a mennyiségi mérőkön válsághoz vezet.
Szigeti fontosnak tartja, hogy az ésszerű növekedés határait felismerjék az emberek és a vállalkozások. Mindenáron ne akarjanak növekedni. Van például olyan bicikligyár, amely elhatározta, hogy tovább nem növekszik, mert elérte azt a méretet, amit megfelelőnek tart. Ha ugyanezt a gondolkodásmódot az egyénre alkalmazzuk, ha mindenki "tisztes szegénységben" élne -ahogy dr. Kerekes Sándor fogalmazott egyszer-, vagyis lenne fedél a feje felett, de semmi extravagáns vagyontárgy, a Föld képes lenne 10 milliárd főt is eltartani.
Ha fel kellene vázolni koncentrikus körökkel, hogy milyen érdekek mentén szerveződik világunk, a belső magot a profit sajátítaná ki magának, csak utána jön fontosságban a társadalom, a gazdaság és az ökoszféra. Holott ennek pontosan fordítva kellene lennie: a bioszférának kellene prioritást kapnia, utána jönne a társadalom, a gazdaság, és utoljára a profit.
Szigeti felhívta a figyelmet Nicholas Georgescu-Roegen közgazdászra, aki 1971-es főművében, a "The Entropy Law and the Economic Process" című könyvben arról írt, hogy a gazdasági folyamatokra is jellemző az entrópia. Ha nem visznek a rendszerbe energiát, az szétesik.
Az energiavesztés egyik fő formája az, hogy ma már főként pénzt árulnak a gazdasági szereplők, nem terméket vagy szolgáltatást. A bankok a betéteik és tőkéjük 120 vagy akár 200 %-át is kihelyezik kölcsönként, más szereplők ugyanezt teszik ezekkel a pénzekkel, így mindenki körbeadja a pénzt és arra számít, hogy valaki nem kéri vissza időben. Ha úgy tesz, borul az egész lánc - ekkor jön a válság. Az ilyesfajta fiktív tőke hatalmas mennyiségben pörög a világban és hozzájárul a gazdasági rendszer bomlásához.