Trump 12,1-15,4 méter magas, átlátszó falat akar, nehogy a fal felett átdobott, 25-30 kilós drogcsomagok valakit fejbe találjanak. (Igen, valóban ezzel indokolta a transzparens fal szükségességét.) A 3218 kilométer hosszú határból csak 1126-1448 kilométeres szakaszon létesítene falat, mert szerinte a többi helyen a természeti viszonyok fogják vissza az illegális határátlépést. Elsősorban folyók. Texasban a Rio Grande folyik a határszakasz nagy részén, Arizonában pedig a Colorado-folyó, bár ez csak 24 mérföldes szakaszon. Trump a két folyót "erőszakos és kegyetlen" folyású víztömegként jellemezte riportereknek az Air Force One fedélzetén, útban Franciaország felé. Persze ebben is van némi elrugaszkodás a valóságtól, ahogy azt Trumptól már megszokhattuk. Texasban például a folyó néhol legfeljebb annyira széles, mint egy patak.

Ironikus, hogy az az amerikai elnök, aki kilépteti országát a párizsi klímaegyezményből; s a klímaváltozást a kínai napelemgyártók összeesküvésének nevezi, hogy olcsó szolárpaneleikkel legyőzhessék a konkurens amerikai termékeket - nos, ez az államférfi végül napkollektorokat akar helyezni a falra, amivel feltartóztatná az illegális bevándorlást a mexikói határon. "Nincs jobb hely a napenergiára a mexikói határnál, a déli határnál. Nagyon jó az esélye, hogy felépíthetünk egy szolárfalat, ami még jól is nézne ki."

Trump közölte azt is, hogy nagyvállalatok dolgoznak a fal megvalósíthatósági tervein, de (cég)neveket nem mondott.

Árammennyiség

fotó: flickr/gage Skidmore

"Gyönyörű építményről" zengedezett az elnök, hozzátéve, hogy "elképesztő tervezeteink vannak", ami arra utal, hogy már több dizájntervet is átnézett. A határon egy 1046 kilométeres szakaszon már eleve meghúzódnak kerítések és falak, ezeket is fel kell újítani, hangsúlyozta Trump. 1100-1500 kilométeres falon szolárpaneleket működtetni nem kevés energiatermeléssel jár. A Gleason Partners alapítója, Tom Gleason áprilisban azt mondta a The Washington Postnak, hogy már benyújtott egy látványtervet a napkollektoros falra a Fehér Háznak. Ő úgy számolta, mérföldenként (1,6 km.) 2 megawatt áramot tudna generálni a fal, ami 350 háztartás ellátásához elégséges. A költség: 7,5 millió dollár/mérföld.

A portlandi Elemental Energy úgy számolta, az ezer mérföldes fal 2657 gigawattóra (GWh) energiát tudna termelni évente. Ilyen mennyiségű áramnak a piaci értéke 106 millió dollár lenne. Érdekes módon az Air Force One fedélzetén utazó újságíróknak azt mondták Trump sajtósai, hogy nem hozhatják nyilvánosságra a falról szóló kommentjeit, de amikor egyikük nyilvánosan megkérdezte Trumpot Párizsban, hogy miért titkos ez az egész, Trump is ámélkodott ezen, s végül a Fehér Ház belátta, hogy a titkolózás tényének nyilvánosságra kerülése elég ciki, és elküldték az újságírónak a beszélgetés kéziratát, mondván, nyugodtan megírhatja a lapjának. Egy becslés szerint a szolárpanelek 500 000 háztartást tudnának ellátni árammal.

Energiahatékonyság

A The Financial Times-ban azon töprengtek szakértők, hogy ha a szolárpanelek függőlegesen állnak a falon, azzal 50 %-kal romlana a hatékonyságuk, mert nem mindegy, hogy milyen szögben érik őket a nap sugarai, s ahogy haladna az égen napközben a nap, az elmozduló szög még 10 %-kal rontaná a hatékonyságot. Napkollektorok a napfény energiájának átlagosan mindössze 20 %-át képesek hasznosítani, tehát ha az említett tényezőket bekalkuláljuk, a fal napenergiatermelése alig 8 %-os hatékonysággal működhetne.

Áramelvezetés

Pluszkiadást jelentene, hogy a panelek idővel elromlanak, rendszeresen cserélni kell őket. Ugyancsak nagy költségtétel annak a hálózatnak kiépítése, mely eljuttatná a megtermelt energiát a nagyvárosokba. A határszakasz ugyanis gyéren lakott, az amerikai társadalomnak alig 2 %-a él a határ 60 kilométeres körzetében. A angliai Institution of Engingeering Technology 2012-ben készült elemzése szerint egy ilyen hálózat kiépítése mérföldenként 8,8 millió dollárba kerülne, de ha a talajba ásnák a kábeleket, akkor akár 50,2 millió dollárt is elérheti a hálózat költsége mérföldenként. Vagyis az áram szállítására közel 8 milliárd dollárt kellene szánnia a kormánynak a fal megépítésének költségén felül.

Ki fizetne érte?

Nem elképzelhetetlen, hogy az USA Mexikónak akarná eladni a megtermelt energiát. A régióban a CFE nevű állami tulajdonú cég a fő energiaszolgáltató. Ha ez szerzi be az áramot egy 20 éves szerződésben, kilowattóránként 6 centért, akkor tulajdonképpen a mexikói állam fizetné meg a fal építését. Persze Mexikó vezetése mondhatja, elvből elhatárolódnak attól, hogy áramot vegyenek Amerikától, nehogy Trump beválthassa kampányígéretét, hogy a mexikóiak fognak fizetni a falért. Mexikónak egyébként nagy szüksége lenne a megújuló energiákra. Kormánya azt vállalta a párizsi klímaegyezményben, hogy 2026-tól csökkenti ÜHG-kibocsátását.

A washingtoni realitások is bejátszanak a projekt életképességébe. Figyelembe véve, hogy milyen retorikát hangoztatott eddig Trump, a szolárfal ötlete politikailag meglehetősen kényes dolog számára. Részben azért, mert ha amerikai szoláreszközöket szereltet fel, azok drágábbak, mint a kínai konkurencia termékei. Másrészt hónapok óta arról beszél, hogy a szént akarja újra helyzetbe hozni az energiaszektorban, felélesztve a halódó, veszteséges szénbányaipart és lendületet adni a (túl drága működési költségű) széntüzeléses erőműveknek. Ha még Mexikó is lesz a megtermelt napenergia fogyasztója, az végképp felrúgná az eddigi Trump-szólamokat.