A Magyar Távirati Iroda által közzétett friss statisztika azért fájó, mert a volt szocialista országok a megújuló energiaforrások tekintetében induláskor közel álltak egymáshoz. Egyik országban sem volt prioritás ez a kérdés az olcsó szovjet energiahordozóknak köszönhetően, tehát vehetjük úgy, hogy mindenki majd a nulláról kezdhetett. Mindössze a földrajzi adottságokból fakadtak különbségek, egyes országoknak több vízerőműve, másoknak kevesebb volt. Ugyanakkor mindenki gyakorlatilag a startvonalról rajtolhatott például a szél és naperőművek piacán. Hogy mikor maradtunk le és hogyan, az megérdemelne néhány misét.

A múlt év végén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 1,3 százalékponttal 13,9 százalékra nőtt 2019-hez képest, így Magyarország teljesítette 2020-es célkitűzését. És valóban, mivel a papír mindent elbír, közösen örülhettünk az információnak, hogy a terv teljesült. Az az összefüggés, már nem kapott nagy hangsúlyt, mondhatjuk semmilyet, hogy a járvány miatt másfél százalékkal csökkent az összes belföldi energiafelhasználás. Így pedig a belső részaránya a megújulóknak könnyedén növekedhetett. Egész más lett volna a helyzet, ha az ipari felhasználás nem csökken, hanem mondjuk erőteljesen növekszik. Az sem került említésre, hogy a kormány által önkéntesen 14,65 százalékra növelt célt viszont egyáltalán nem sikerült elérni. Holott volt olyan időszak, például 2013-ban, amikor már 16 százalék felett is járt ez a mutató. A lényeg, hogy minden relatív és mivel az EU országai nagyobbakat lépkednek a megújulók piacán, mint mi, így lassan hátrébb és hátrébb kerülünk az uniós rangsorban, miközben papíron minden a legnagyobb rendben.

A belső részarányok módosulása mögötti reálváltozások a következők voltak 2020-ban. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 4,6 százalékkal emelkedett, míg az elsődleges fosszilis energiahordozók felhasználása 2,1 százalékkal, a nukleáris energia felhasználása 1,5 százalékkal, valamint a villamos energia nettó import 7,2 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Ezt hozta a járvány és ezekből az adatokból jól látszik, ha nem csökkent volna a járvány miatt a kereslet, akkor a 4,6 százalékos megújuló energia növekmény kevés lett volna a belső arányok 1,3 százalékos megváltoztatásához.