Visszafogott kilátásokkal indulnak neki az idei évnek a hazai nagyvállalatok. A szolid hangulat egyértelműen a gazdasági környezet megítélésére vonatkozik, mivel középtávon jelentősen mérséklődött a gazdasági növekedésre számítók aránya, miközben a nagyvállalati beruházási boom is várat még magára.

A magyar gazdaság a tavalyi, dinamikus bővülés után lassabb fokozatba kapcsolhat, de növekedése még így is jelentősen meghaladhatja az eurózónáét és a régiós országokét az Equilor Befektetési Zrt. 2020-as gazdasági kilátásait összefoglaló elemzése szerint. A GDP-növekedés 3,8 százalékos lehet idén, amelyben továbbra is komoly szerepet kaphat a belső fogyasztás, illetve a hazai beruházások és az export. A reálbérek emelkedése a korábbi években tapasztaltaknál visszafogottabb ütemű lehet, a lakossági fogyasztás továbbra is erőteljes tényező maradhat, míg a beruházások és az export volumene a tavalyinál kisebb mértékben emelkedhet.

2020 a világgazdaság lassulásának éve lesz, miközben a kereskedelmi feszültségek továbbra is kihívást jelentenek majd a globális ellátási láncok és a világgazdaság további integrációja számára.

Az OTP Treasury szakértői összeállították azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a jövő év piaci mozgásait. A következő esztendőre előretekintve elmondható, hogy a piacok által legfontosabbnak tartott politikai bizonytalanságok enyhülni látszanak.

Negatívra változtatta az európai bankrendszer jelentős részének 2020-ra érvényes kilátását szerdai szektorelemzésében a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az európai átlagon belül a közép- és kelet-európai bankrendszerek jövő évi kilátása továbbra is stabil.

A Reuters megszellőztette tervezett elnökválasztási programja egy részét, melyben továbbra is szerepet adna a fosszilis energiáknak az amerikai energiamixben. Az elnökjelöltségért versenyző riválisok és a progresszív környezetvédő szervezetek is hevesen támadják emiatt az USA elnökségére ácsingózó Bident.

Várhatóan a visszatérítendő támogatások arányát növelve alakítja át pályázati rendszerét az Európai Unió 2020 után. Ahhoz, hogy az uniós támogatásokra jelentős mértékben támaszkodó magyar kkv-szektor a jövőben is sikeresen fejlődhessen, a vállalkozásoknak már most meg kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre a szakértők szerint.

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) jelentése szerint 2050-re akár az Unió áramszükségletének a felét is lehetne szélenergia forrásból fedezni. Az EWEA szeretné elérni, hogy a Bizottság a 2020 utáni időszakra is tűzzön ki megújuló energia célokat.

Bár a kormányzat  még nem erősítette meg, a Greenpeace üdvözli, hogy Magyarország a régióból elsőnek kiállt az EU magasabb klímavédelmi célkitűzése mellett.

Tartósan magas élelmiszerárakra számít a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO).

Az Európai Bizottság május 3-án közzétette az Unió régóta várt 2011-es Biodiverzitás Stratégiáját. A WWF szerint az EU új biodiverzitás politikája a jó szándék egyértelmű jele, azonban nincs meg benne az igazi erő a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására.

A 18 éves győztes, Farkas Máté Lajos szerint is annyira komor jövő elé nézünk, mint ahogy az esszépályázatra beérkező több mint 200 pályaműben a fiatalok többsége látta: Kihaló városok, születésszabályozás, műanyag ételek, nap nélküli égbolt és számos katasztrófa várhat reánk már 2020-ban. A borús jövőképen a diákok tisztában vannak azzal is, mindenkinek tennie kell valamit annak érdekében, hogy a riasztó következményeket elkerülhessük.

Hazánk megújuló energiapolitikájában nem tükröződnek az Európai Unió célkitűzései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad. Pedig a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal hasznosítani - hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA).

Akár összesen 1,4 millió új állást teremthet az EU-ban az az uniós célkitűzés, hogy 2020-ra az energiatermelésben a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya érje el a 20 százalékot. Ezt azt is jelenti, hogy a zöld energiákkal foglalkozók létszáma 2005-höz képest megkétszereződik és elérheti a 2,8 millió főt.

A Bizottság kezdeményezésére a Polgármesterek Szövetsége keretében több mint 350 európai város - köztük Budapest - ünnepélyes keretek között vállalást tett arra, hogy nem pusztán teljesíti, hanem túlteljesíti az EU egyik fontos energiapolitikai célkitűzését és 2020-ig 20%-kal mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást.

Pártállástól függetlenül, támogatták a képviselők azt a javaslatot, mely szerint Budapest 2020-ban olimpiát és paralimpiát rendezhet.