„Ez az a lépés, amelyre oly régóta vártunk Magyarországtól, már az elnöksége ideje alatt is. A 30%-os cél az országnak és az uniónak is előnyös célkitűzés. Hazánk presztizse nagyot nőtt azon nyugat-európai országok szemében, akik már korábban is a magasabb klímavédelmi célt támogatták"- mondta el Stoll Barbara, kampányfelelős.
Az Európai Bizottság is megerősíti, hogy a 2020-as 20%-os kibocsátás-csökkentési cél már elavult. Ha csak a meglévő megújuló energia és energiahatékonysági céljait teljesíti az EU, az már összességében jóval nagyobb, akár 31%-os kibocsátás-csökkentést eredményezne 2020-ra egy nemrégiben közzétett taulmány szerint. Ráadásul ahhoz, hogy 2050-re 80-95%-kal csökkenjenek a kibocsátások (amellyel kapcsolatban már korábban elkötelezte magát az EU), 2020-ra semmiképp nem elegendő a 20%-nál megmaradni.
A 30%-os kibocsátás-csökkentésnek egyébként konkrét, kézzel fogható előnyei származnának a gazdaságra nézve, amennyiben a megfelelő és következetes politikával erősítenék azt meg: akár 620 milliárd euró GDP növekedéshez vezetne, 6 millió új munkahelyet teremtene, valamint hozzásegítené az európai ipart, hogy fenntartsa és javítsa a versenyképességét.
A Greenpeace január elején mutatta be a nemzetközi független kutatóintézet, az Ecofys jelentését, amely vette sorra, milyen gazdasági előnyei származnak Magyarországnak a 30%-soi kibocsátás-csökkentés támogatásából, legutóbb pedig június 29-én, a Duna budapesti szakaszán egy óriási jégtáblán demonstrálva hívta fel a Kormány figyelmét a 30%-os kibocsátási cél támogatására.
