Csak egy álom? 100 százalék megújuló energia 2050-re

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) jelentése szerint 2050-re akár az Unió áramszükségletének a felét is lehetne szélenergia forrásból fedezni. Az EWEA szeretné elérni, hogy a Bizottság a 2020 utáni időszakra is tűzzön ki megújuló energia célokat.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Jelenleg az EU áramfogyasztásának az 5,3 százalékát adja a szélenergia. Az EWEA Tiszta Erő című jelentése szerint az arány 2020-ra elérheti a 18,4 százalékot. A Szövetség saját bevallása szerint is meglehetősen optimista ez a becslés, és elképzelhetőnek tartják, hogy csak 15,4 százalék lesz a szélenergia részesedése, ami közelebb áll a más forrásokból származó becslésekhez. A nemzeti megújuló energia cselekvési tervekből származó adatokat összevonva az EU energia szükségletének 14 százalékát fogja 2020-ban szélenergia fedezni. A Bizottság saját becslése szerint, amely az athéni műegyetem E3M kutatólaboratóriuma által kifejlesztett PRIMES energia modellen alapszik, a szélenergiából származó áram a teljes fogyasztás 14,2 százalékát fogja fedezni 2020-ban.

Távfűtés és közlekedés nélkül

Az EWEA előrevetítése lényegesen a későbbi időszakra nézve tér el a többi becsléstől, amikor 2030-ra 28,5 százalékra, 2050-re pedig 50 százalékra teszik a szélenergia potenciális arányát az áramellátásban. A kissé radikális célokat részben magyarázza, hogy ezek kizárólag az áramfelhasználás arányára vonatkoznak, a két igen jelentős nettó energia felhasználó, a távfűtés és a közlekedés figyelembe vétele nélkül. Az EWEA szerint a célok teljesülése esetén a megújuló energia aránya az áramtermelésben a jelenlegi 19 százalékról 34 százalékra emelkedne 2020-ra és 100 százalékra 2050-re. A Társaság véleménye szerint a célok csak akkor teljesíthetőek, ha a döntéshozók megteremtik a megfelelő feltételeket.


Sok kellhet majd belőle

Justin Wilkes, az EWEA igazgatója szerint az EU-nak 2020 utánra is meg kellene teremtenie a megújulók törvényi szabályozását. Az EurActivnak elmondta, hogy a következő tíz évre megfogalmazott céloknak jótékony hatása van, de a 2020 utáni időszakra is fontos lenne az új célok megfogalmazása. „A Bizottság idén véglegesíti az Energia Útiterv 2050 című dokumentumot. Ez lenne a tökéletes lehetőség a 2020 utáni megújuló energia célok tisztázására is." Wilkes hozzátette, hogy „a 2020 utáni szabályozási környezet megteremtése mellett, sürgős szükség lenne az energia infrastruktúrába történő beruházásra, hogy a szélenergiát szállítani lehessen a keletkezési helyéről a felhasználási helyére, és hogy megteremtődjön az EU egységes árampiaca."

Szerény magyar célszám

Magyarország 2011-ben elkészült Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve szerint a szélenergia befogadásának a villamos energia rendszer szabályozhatósága jelent korlátot és ez alapján „szélenergiából 750 MW kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni." Ez azt jelentené, hogy a megújuló alapú villamos energiából származó áram közel 30 százaléka származna szélenergiából, a teljes bruttó energia termelésnek pedig körülbelül 3 százaléka. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság EurActivnak eljuttatott nyilatkozata szerint ez egy elég szerény célszám, mert a technikai potenciált és befektetői szándékot figyelembe véve, akár a villamosenergia igény 8-10 százalékát ki lehetne szélenergia forrásból elégíteni. „Ameddig a megújulóknak nagyobb szerepet szánó politikai döntések nem jelennek meg a jogalkotásban és gyakorlatban, addig félő, hogy még a 2020-as célszámokat sem fogja az ország teljesíteni."

"Kötelező részcélokra lenne szükség"
Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) magyarországi tagszervezete, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) véleménye szerint „ambíciózusak, de megvalósíthatóak az EWEA által jelzett 2050-es megújuló- és szélenergia célszámok. Az EU 2050-ig, negyven éven belül át tudna állni közel teljes egészében megújuló energia alapú villamosenergia termelésre, melyben a szélenergia központi szerepet játszhat. A becslés és célszám megvalósítását ugyanis alapvetően politikai döntés és nem fizikai potenciál kérdése. Egyértelműen bizonyított ugyanis, hogy a kontinens rendelkezik kellő mennyiségű megújuló energiával, ennek kihasználásához ezért politikai elkötelezettség, stabil, átlátható, valamint a megújuló energiák pozitív környezeti és ellátásbiztonsági és közép-hosszú távon érvényesülő gazdasági hasznait pozitívan figyelembe vevő szabályozás kell, mely ugyanakkor megszünteti a tradicionális technológiák preferálását. Ha a jelen évtizedben elöregedés miatt amúgy is lecserélendő energetikai infrastruktúrát ezen célok figyelembevételével pótoljuk (egyre több megújuló és rugalmasabb rendszer), akkor negyven év alatt a teljes rendszert át lehet alakítani. Ezen folyamathoz valóban a hosszútávú célok rövidebb szakaszokra tagolására, a részcélok kötelezővé tételére van szükség."

Véleményvezér

A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?
Burgonya kilója 30 forintért

Burgonya kilója 30 forintért 

A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo