A „versenyképes és megbízható karbonsemleges energiamix” már az évszázad közepe előtt elérhető, állítja az áramszolgáltatókat és más energiacégeket képviselő Eurelectric. A szervezet 2009-ben fogalmazta meg a zöld energiatermelésre és -szolgáltatásra vonatkozó célkitűzéseit, melyben még az a jóslat szerepelt, hogy az évszázad derekára lehet megvalósítani a zöld energiahálózat kialakítását, melynek környezeti terhelése zéró kibocsátású.

Ehhez óriási beruházásokra van szükség mind a megújuló energiás kapacitások, mind az okos hálózatok kiépítése terén, melyek igény szerint áramoltatják a hálózat egyes részeibe a megtermelt energiát. A közlekedési szektor és a házfűtési rendszerek környezetkímélőbbé tétele is elengedhetetlen a zöldüléshez.

Kép: SXC

Tömeges atomerőmű-leállások 2020-ban

Ugyanakkor egy jelenlegi energiaipari trend keresztbe tehet ennek a folyamatnak: az atomerőművek bezárása. 2020-ban Európában és Észak-Amerikában is számos atomerőmű ér el életciklusa végére, mert ezeket az 1970-es és 1980-as években építették.

Egy atomerőmű átlagosan 8000 órát van működésben évente, míg egy naperőmű 1500-2000 órát. Hacsak a kormányok és a magánszektor nem gyorsítja fel a naperőművek létesítését, félő, hogy a  – szintén öregedő – széntüzelésű erőműveket is nagyobb számban veszik igénybe az energiaigények kielégítésére. Ez a leginkább légszennyező módja az energiatermelésnek.

Európában és az USA-ban jelenleg az atomenergia a legnagyobb alacsony karbontartalmú energiatermelő megoldás; háromszor nagyobb a részesedése, mint a szél- és napenergiának együttvéve, állítja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

Oroszország és India új reaktorokat épít, Kína pedig negyedévente helyez üzembe egyet, jóllehet a 2011-es fukusimai tragédia világszerte megcsappantotta a kedvet az atomerőművek építése iránt. Az új atomerőművek építése azonban több helyen nem gazdaságos. Főleg az Egyesült Államokban olcsóbb a földgázüzemű erőművekkel történő energiatermelés.