Az Európai Bizottság elnöke a Draghi-jelentésre hivatkozva egész más részeket emelt ki, mint Orbán Viktor. Ursula von der Leyen szerint az EU-nak be kell zárnia az innovációs szakadékot a többi vezető gazdasághoz képest, valamint dekarbonizációra és ebből következő közös növekedésre lenne szükség. A politikusnő úgy vélte, Magyarország nagyon eltér ettől az iránytól, mivel ott a piac helyett sokszor politikai akarat érvényesül, például azzal, hogy bizonyos cégeket előnyben részesít más uniós cégekkel szemben. Von der Leyen szerint a magyar kormány gazdaságpolitikája aláássa a befektetők bizalmát. Ráadásul ezt úgy teszi, hogy közben az egy főre jutó GDP-mutatószámban Magyarországot lehagyták szomszédai.
Fotó: MTI
A világstatisztikák azt mutatják, hogy a dekarbonizáció ügyében lehet valami igaza Ursula von der Leyennek. E területen nagyon lemaradt Európa, miközben az Orbán Viktor által is iránymutatónak tekintett USA-ban például száguld ez az iparág.
2023-ban a szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási (CCUS) kapacitás, több mint fele mindössze két országból származott, amely összesen 33 millió tonnát jelent. Az IEA szerint azonban évente egymilliárd tonna szenet kellene eltávolítanunk a légkörből, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla célt.
2023-ban az Egyesült Államok és Brazília vezette a szén-dioxid-leválasztást a globális kapacitás 60 százalékával. Brazília szén-dioxid-lekötése egyetlen üzemből származik, miközben az Egyesült Államokban több egyedi üzem található, mint bármely más országban. A szén-dioxid-leválasztási kapacitás legnagyobb növekedése az előző év azonos időszakához képest Kínából származott, amelynek kapacitása több mint háromszorosára, 1,1-ről 3,5 millió tonnára nőtt.
