Az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a különböző sejtfunkciókat, amelyek hatással lehetnek a termékenységre, a légúti és emésztőtraktusban található sejtekre. Ezekről a hatásokról szisztematikus vizsgálatokon alapuló megbízható adatok nem, vagy csak korlátozottan rendelkezésre állnak.
Fotó: Depositphotos
A 2027 végéig tartó projekt során azt vizsgálják, hogy a nanoműanyag-szennyeződés milyen hatást gyakorol egy élő szervezetre. Egyelőre nem ismert, hogy az esetleges hatások függenek-e a nanoműanyagok mennyiségétől, a kitettségtől a héttől, az összetételtől, szerkezettől vagy alaktól. Az sem tisztázott, hogy milyen mértékű terhelés károsíthat egy embert, súlyosbíthat egy betegséget, vagy járulhat hozzá a kialakulásához.
Az emésztőrendszeren belül olyan kórképek esetében, ahol a bélfal átjárhatósága megnő – ilyen a gyulladásos bélbetegség –, a nanoműanyagok akár az állapot súlyosbodását is erősödik.
A multidiszciplináris projekt több tudományterületet érint. Az SZTE kémiai, illetve fizikai intézetének munkatársai a nanoműanyagok biológiai mintákból kimutatására szolgáló módszerek továbbfejlesztésén dolgoznak. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán a különböző bejutási kapuk – mint a légutak, az emésztő- és bélrendszer – átjárhatóságát tanulmányozzák. Az SZTE Biológiai Intézete és az orvostudományi kar szakemberei különböző élő rendszerekben – a sejtektől egészen az élőlényekig -ják majd, hogyan képesek befolyásolni a nanoműanyagokat az ép vagy a már eleve vizsgált károsodott élettani funkciókat.
