„Csak minden negyedik új vállalkozás indul teljesen tiszta lappal, a friss vállalkozások döntő többsége továbbra is korábbi cégekhez köthető” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Igaz, a tendencia halvány fejlődést mutat, növekszik a teljesen újnak számító szereplők aránya.
2018-ban eddig az újonnan alapított cégeknek csupán 37 százaléka volt olyan, ahol minden tulajdonosnak és ügyvezetőnek az első cége a frissen létrehozott cég. Továbbá, ha a családi és címkapcsolatokat is figyelembe vesszük, akkor már csak 23 százalék a teljesen tiszta lappal induló cégek aránya.
„Fontos hangsúlyozni, hogy az alacsony arány nem jelent feltétlen rosszat. Ha egy vállalkozó több cégben is befolyással bír és bővíti a cégparkját, az lehet teljesen indokolt gazdasági folyamat eredménye is” – mondja az Opten szakértője. Az esetek jelentős részben azonban inkább arról tanúskodnak, hogy az új cég valamilyen módon a korábbi tevékenység hátrahagyását jelenti. Ez viszont már kevésbé egészséges folyamat, de még ez sem nevezhető egyértelműen természetellenesnek.
A piaci versenyben teljesen természetes, hogy nem minden frissen induló vállalkozás lesz sikeres, és az is természetes lehet, ha a vállalkozók új felállásban, új partnerekkel, esetleg új tevékenységgel próbálkoznak. Az igazán problémás az a jelenség, amikor tömegesen hagyják magukra a vállalkozók a cégeiket, és próbálnak a korábbi felelősségük hárításával új cégekbe kezdeni.
Jelenleg a tulajdonosok, ügyvezetők 80 százaléka csak 1 cégben rendelkezik befolyással, ami azt mutatja, hogy a cégalapítások többségében a korábbi cégből történő kiszállással, vagy a cég teljes magára hagyásával járnak együtt. A magas cégalapítási arány tehát elsősorban a fluktuációnak az eredménye, nem pedig a cégstruktúra fejlődésének. A frissen alapított cégek esetében az alapítók, aláíró magánszemélyek átlag életkora több mint 41 év, ami szintén azt mutatja, hogy nem a friss pályakezdők öntik el a piacot új cégekkel.
Vannak azonban bizakodásra okot adó jelek is. 2015 óta évről évre növekszik a teljesen tiszta lappal induló szereplők aránya, valamint megállt az alapítók átlag életkorának – 2013 óta tartó – növekedése.
Európai kitekintésben átlagosnak tekinthető a hazai cégsűrűség. Az egy lakosra jutó cégek száma az átlagnál magasabb ugyan, de például Szlovákiában, Szlovéniában, Csehországban vagy Görögországban arányaiban messze több cég van. Az egy lakosra jutó új cégek tekintetében 2010 környékén az évi 50 ezres cégalapítással még igen kiemelkedő értéket mutatott Magyarország, mára a helyzet normalizálódott a cégjogi szigornak köszönhetően.
Ugyanakkor a stabil cégstruktúrától még nagyon messze vagyunk, Németország, Franciaország, Ausztria, vagy éppen Lengyelország jóval alacsonyabb fluktuációs értékeket mutat, mint Magyarország. És akkor még nem is beszéltünk a hazai egyéni vállalkozásokról, amelyek száma lassan meghaladja a cégek számát. A magas egyéni vállalkozói szám rövid távú ösztönző hatásai mellett ugyanis hosszú távon átláthatatlanságot vihet a hazai cégvilágba.
