Az úgynevezett kékgalléros munkaerő hiánya elsősorban a hazai feldolgozóipart érinti a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint, az egész iparágban összesen 23 ezer álláshely betöltésére volna szükség. Emellett komoly munkaerőhiány jelentkezik a kereskedelem és gépjárműjavítás területén, ahol jelenleg több mint 6000 fő pótlása a feladat, de több ezer munkavállalóra lenne még szükség az olyan jelentős számban kékgallérosokat foglalkoztató ágazatokban is, mint az építőipar (2900 fő), a szállítmányozás (3600 fő), valamint a raktározás.

„A teljes gyártó szektort érintő munkaerőhiány kettős problémával szembesíti a vállalatokat. Egyrészt nagy távolságokból kell toborozniuk kékgalléros munkavállalókat a mindennapi működéshez, másrészt biztosítaniuk kell a felvett munkások tömeges szállásoltatását. Önmagában már a tömeges toborzás is rendkívül komoly kihívás a humánerőforrás-osztályok vezetői számára, amely a munkaerő elszállásolásával együtt szinte minden alkalommal szükségessé teszi külső szolgáltatók, munkaerő-kölcsönzők és professzionális szálláshely-szolgáltatók bevonását. Ráadásul a toborzás során egy minőségi szálláshely lehetősége csak még vonzóbbá teszi a munkáltatókat a kékgallérosok körében” – jegyzi meg Kondor András, a cég vezérigazgatója.

A kékgalléros munkavállalók az esetek döntő többségében nem képesek önmaguk megoldani szállásukat. Az azonnali munkába állás igénye miatt a munkavállalóknak nincs idejük az albérlet keresésére, amelyet a több havi kaució, valamint a bérleti díj előre való fizetése miatt anyagilag sem tudnának megengedni maguknak. A vidéki és fővárosi albérletpiac – az ingatlanfejlesztéseket ösztönző intézkedések ellenére – kínálata továbbra is szűkös, ami továbbsúlyosbítja a magas lakhatási költségeket. A megfelelő munkaerő elszállásolás nagyban segíti a fluktuáció csökkenését, hiszen a dolgozók idejük jelentős részét töltik ezeken a szállásokon.