A belföldi mobilitást leginkább a munkahelyváltás (35 százalék), új élmények keresése (30 százalék) és családi okok (20 százalék) motiválják, míg a külföldi munkavállalás esetében a magasabb bérek, nyelvtanulási lehetőségek és a nemzetközi tapasztalatszerzés a fő hajtóerők. Országon belül elsősorban a keleti régiókból a nyugati országrészekbe történő elvándorlás a jellemző továbbra is, amit a bérek közötti különbségek, az ipari beruházások földrajzi koncentrációja és a lakhatási költségek eltérései is erősítenek.

Gyors döntések, országos kampányok: így reagál a HR a mobilitásra

A nehezen betölthető álláshelyek és a munkavállalók mobilitás hajlandóságának növekedése a munkaadók toborzási stratégiáit is átalakítja.

„A cégek ma már országos szinten keresnek munkavállalókat, és egyre többen nyitnak a külföldi munkaerő irányába is. A relokációt lakhatási támogatással, céges szállással vagy utazási költségtérítéssel ösztönzik” – emeli ki a Jobtain szakértője.

Hozzáteszi: a gyors visszajelzés kulcsfontosságúvá vált. Az egyes régiókban jellemző betöltetlen álláshelyek magas száma miatt a fizikai munkakörök esetében 1–2 napon belül, szellemi pozícióknál pedig legfeljebb egy héten belül szükséges dönteni a jelöltekről. A digitalizált kiválasztási folyamatok és az erős online jelenlét ma már elengedhetetlenek. A munkaerő-kölcsönző cégek szerepe is felértékelődött: rugalmas foglalkoztatást, gyors és hatékony toborzási folyamatokat, szakértői csapatokat, célzott kampányokat és azonnali visszajelzést biztosítanak, ami különösen fontos a versenyképes munkaerőért folytatott harcban.