A rendelet módosítja az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló korábbi rendeleteteket. Az új szabályozás szerint ha a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény szerint meghatározott üzlet az általános zárva tartási időszakban nyitva tart, akkor ezen időszak alatt egyes meghatározott típusú üzletekben nem kell képesítéssel rendelkeznie az üzletben árusító egyéni vállalkozónak, egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának, valamint a segítő családtagoknak. (Persze ez nem segít azoknak, akiknek már a világörökségi területeken is be kell zárniuk.)
Az üzletek, amelyekre - kizárólag vasárnap - nem vonatkoznak a képesítési követelmények: az élelmiszerüzletek (a zöldség és gyümölcs, hal, hús, hentesáru kivételével), a kozmetikai termék és háztartási-vegyi cikk boltok, kertészeti cikk értékesítések, óra és ékszerüzletek, fotócikk üzletek, és állateledel boltok. (Arra ügyelni kell, hogy aki dolgozik, annak dupla pénz jár.)
A módosítás értelmében a jövőben nem lesz kötelező a szakképesítés a szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenységhez, az utazásszervezés és - közvetítéshez, a rendezvényszervezéshez, az utazási irodai ügyintézéshez, az ügyfélszolgálati, információs tevékenységhez, és a szabadidő-szervezéshez. A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon, június 17-én lép hatályba.
Mint azt korábban megírtuk, problémás, hogy csak a tulajdonos, illetve közeli hozzátartozó láthat el személyesen kereskedelmi tevékenységet. „Annak a bizonyítása ugyanis, hogy valóban a tulajdonos, vagy a Ptk.-ban meghatározott közeli hozzátartozó tartózkodik ott, nem egyszerű. Elméletileg a munkavégzés végző személy köteles két tanú előtt nyilatkozni arról, hogy valóban jogosul munkát végezni. Ha kétség merül fel a hatóságban, akkor felhívhatja az érdekeltet, hogy ezt közokiratban tegye meg: de felmerül a kérdés, hogy a hatóság mennyivel van előrébb, hogy ha egy közjegyzői pecsét is van az okiraton. „Ott áll a felügyelő és megkérdezi, hogy családtag-e, de a gyakorlatban ezt csak igazoló iratok garmadájával lehet bizonyítani” – hívta fel a figyelmet Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje
Be kell ugyanis mutatni a már említett nyilatkozaton kívül a társaság alapító okiratát, (amiben rögzítve van a tulajdonos neve) az dolgozó anyakönyvi kivonatát (ami a rokoni fok igazolására szolgálhat, bár nem minden esetben) és a működési engedélyt is. Egy mostohagyerek, vagy egy mostohaszülő esetén gyámhivatali igazolásra is szükség lehet.
