Duális képzés: diákba vagy felnőtt munkavállalóba invesztáljak?

Vannak olyan régiói az országnak, ahol nagy a munkanélküliség, mégis nehéz munkaerőt találni. Mert az emberek nem rendelkeznek a cégek számára releváns, hasznosítható képességekkel. A cégeknek ezeket kell megtanítani a közép- és felsőoktatásból kikerülő diákoknak a duális képzés keretében.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) az év témájává tette 2017-ban a munkaerőhiányt. A szervezet felmérésében válaszoló hazai német tulajdonú cégek 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy üzleti rizikónak tartja a szakemberhiányt.

A kamara nemcsak HR-vezetők számára biztosít eszmecserét, hanem szakcsoportot is létrehozott a fémipari szakmák számára, s vállalati középvezetőknek a továbbképzését is segíti. Ezen túlmenően a kamara 180 művezetőt fog képezni a kecskeméti Mercedes gyárral együttműködésben, s ezt a szakképzést „más cégek előtt is megnyitjuk”, mondta Gabriel A. Brennauer, a kamara ügyvezető elnökségi tagja a Piac & Profit Német–Magyar Üzleti Fórumán tartott előadásában. A szervezett megjelentette a Partnerség a duális képzésben című brosúrát is, melyet hamarosan újabb kiadással frissít.

Munkaerőhiány? Képességhiány!

Salamonné Maráczi Erika, a HAUNI Hungária Gépgyártó Kft. szakképzési vezetője konkrét esettanulmányt ismertetett a Piac & Profit konferenciáján. Baranya megyében, ahol a cég működik – meglehetősen nagy kiterjedésű telephellyel – magas a munkanélküliség. Mégis nehéz találni munkaerőt. Miért? Mert vannak „hiányszakmák” és az emberek „nem a gazdaság igényeinek megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek”, amiknek birtokában munkába tudnának állni egy olyan gépgyártó cégnél például, mint amilyen a német érdekeltségű Körber Csoport tagjaként működő HAUNI.

A középfokú végzettséget szerzők „nyelvtudás nélkül és elavult szakmai ismeretekkel” érkeznek a munkaerőpiacra. A szakmunkásképzőben „kétszáz óra lánghegesztést tanulnak, de ez már nem az, amit az ipar használ”, mondta Salamonné, aki szerint az ellátogatás az iskolákba sokszor beillik egy időutazásnak. „E400-as esztergát 30 éve nem láttam.” De az iskolában még mindig azon tanítják a nebulókat.

A duális képzésben elvileg 60 százalék az iskola inputja, 40 százalék a cégeké, legalábbis „a hivatalos kommunikáció ezt mondja”, de a valóságban Salamonné szerint ez pont fordítva működik, 60 százalékos arányban a cégek diktálnak. Elsődlegesen tehát a versenyszférára hárul a feladat, hogy „köszönőviszonyban legyen a tananyag és a valóság”. A cél olyan szintre felhozni a fiatalembereket, ahol már „valós, termelő munkát végeznek, alkatrészt gyártanak”.

A nyílt nap a HAUNI-nál eseményszámba megy, 800 fiatal látogat el a gyárba, s leesik az álluk, hogy „a forgácsüzem nem koszos, nem zajos”. Megesik, hogy azok a munkatársak dohognak, akiket kihagytak a nyílt napból, nem azok, akiknek előírták, hogy legyenek jelen, és mutassák be, hogyan folyik a termelés.

Diákba vagy pályakezdőbe invesztáljak?

A cégeknek el kell dönteniük, hogy a gyerekképzésbe fektetnek, amely esetben két év múlva kapnak használható munkaerőt, de ők is csak kezdők, vagy a „keresnek a piacon” felnőtt munkaerőt, s őket képzik át.

Egyik megoldás sem olcsó. Költséghatékony módszer lehet a kooperáció más vállalkozásokkal e téren. A HAUNI például a dél-dunántúli klaszter cégeivel közösen szervezi a képzést.

Azt is szem előtt tartják, hogy a mérnökök is belássanak „lent” a műhelyben dolgozók munkájába. Mivel ezek a mérnökök előbb-utóbb vezetők lesznek, tisztában kell lenniük az alkalmazottak értékével.

Nagy lehetőség, de nagy kihívás is a német piac
Nagy lehetőség, de nagy kihívás is a német piac a magyar cégeknek, de a magyarországi német tulajdonú társaságokkal történő együttműködés is nagy lehetőségeket tartogat a hazai vállalatoknak – hangzott el a Német-Magyar Üzleti Fórumon, ahol új piaci, finanszírozási, üzleti, jogi, szabályozási információkat osztottak meg a legjobb szakértő előadók.
A 16 éves gyerekeket, „mazsolákat” fegyelmezni nem egyszerű, büntiből néha a műhely sarkában kell ülniük (okostelót sem vehetnek a kezükbe), s onnan nézhetik, hogy a többiek hogyan tüsténkednek. A semmittevés persze idegőrlő. Ezért a legnagyobb jutalom az, ha dolgozhatnak.

Salamonné praxisában egyetemisták is megfordulnak. Egy pedagógiai trükköt is elárult: kiadja a felsőfokú diplomásoknak, hogy egy 45-ös kalapáccsal formázzanak S betűt egy fémrúdból. Ami persze lehetetlenség. A középfokú oktatásból érkezett szakmunkás gyerekek egy ideig szótlanul nézik az idősebbeket, aztán 10-15 perc elteltével meg mernek szólalni, és egy nagyobb eszközt kínálnak fel a S betű kivitelezésére. Ekkor születik meg a bizalom az addig egymást csak kerülgető két csoport között.

Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.
Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo