Vannak olyan régiói az országnak, ahol nagy a munkanélküliség, mégis nehéz munkaerőt találni. Mert az emberek nem rendelkeznek a cégek számára releváns, hasznosítható képességekkel. A cégeknek ezeket kell megtanítani a közép- és felsőoktatásból kikerülő diákoknak a duális képzés keretében.

A fejlett, sokszereplős ágazatokban azonban érdemes akár nagyobb volumenű és hosszabb távú szövetségekben gondolkodni, ugyanis az előnyök, és ezáltal az elért eredmények is megtöbbszöröződhetnek.

Minden korábbinál erőteljesebb mértékben kerültek előtérbe a különböző összefogások az üzleti életben. Ezek minősége és mennyisége az egyik sarokpontja a sikernek. A tőkebevonástól, a beszerzéstől és a marketingtől a kutatás-fejlesztésen át a HR-ig, illetve a munkatársak képzéséig, az üzleti élet minden területére jöttek már létre klaszterek. A lényeg, hogy az így tömörülő, azonos ágazatban működő vállalkozások találjanak egy közös érdeket, és ennek rendeljék alá a versenyszemléletet.

Közös online vendég- és partnerszolgáltatás-koordináló rendszer kialakításával kívánják élénkíteni a Turisztikai Hotel Klaszterben társult wellness szállodák, turisztikai és egyéb szolgáltatók Észak-magyarország bor- és részben gyógy- és egészségturizmusát.

Ma már a nagyvállalatoknak is egyre vonzóbb klasztertagnak lenni, 28 új szervezettel bővült a legutóbbi minősítés óta a klaszter. Az Európai Unió gazdaságfejlesztési programja kiemelten számít a klaszterekre a következő uniós költségvetési időszakban is.

A NAUTILUS Klaszter az ország első olyan klasztere lett, amely az Európai Klaszter Kiválósági Kezdeményezés keretében hivatalos minősítést nyert. A fenntarthatóbb életmódhoz termékeket és szolgáltatásokat kínáló észak-magyarországi klaszter mostantól a Bronz Címke egyetlen hazai viselője. A minősítés legfelső szintjét jelentő arany fokozattal mindössze nyolc klaszter rendelkezik az Európai Unióban, de ennek megszerzése is szándékukban áll.

Az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter (ArchEnerg) tagvállalatai 2010-es 2,7 milliárd forintnyi összesített exportbevételeiket 2011-ben 3,5 százalékkal növelték. Makra József, a klaszter elnöke szerint a hazai építőipar és az energetikai iparág lassulása miatt egyre érdemesebb a határ túloldalán adódó lehetőséget kiaknázniuk a kisvállalkozásoknak. A jellemzően Csongrád megyei kis- és közepes vállalkozásokat tömörítő klaszter tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri az erőfeszítés.

A mostani tőkeszegény környezetben a szövetkezés és hálózatosodás sokaknak lehetne mentőöv. De ma még csekély az együttműködés a hazai üzleti élet szereplői között, a kisvállalatokra pedig különösen jellemző, hogy féltik a sajátjukat. Nem fognak össze, egymásban jobbára csak versenytársat látnak, különösen az azonos ágazatban tevékenykedők. Pedig együtt többet elérhetnének.

A klasztertagoknak szánt pályázati források támogatási intenzitásának növelését sürgetik az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter szakemberei. Álláspontjuk szerint ugyanis ahhoz, hogy a ma érvényesülő tendenciákkal szemben növekedjen a nagyobb értékű projektek száma, megfelelő finanszírozási környezet, átláthatóbb-kiszámíthatóbb adminisztráció, projektmenedzselési támogatás és a forrásokat nem elaprózó pályázati konstrukciók kellenek.

Elkészült a Közép-Duna Térség gazdaságfejlesztését célzó program, melynek célkitűzéseiről a Dunaújvárosban 2. alkalommal megrendezett Danuwin - Közép Dunatérségi gazdaságfejlesztési konferencián számoltak be az Új Dunapolis Gazdaságfejlesztési Klaszter résztvevői és a stratégia kidolgozói.

A 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési időszak végéig még mintegy 30 milliárd forintos olyan forrásra pályázhatnak az akkreditált innovációs klaszterek tagjai, amelynek odaítélésénél többletpontot, vagy kizárólagos feltételt jelent a tagi státusz. Sietniük kell azonban a projektek felállításával és a pályázati anyagok elkészítésével az érintett vállalkozásoknak, mert a keretek kimerülése esetén, azok újbóli megnyitása már csak a soron következő uniós programozási periódusban - 2014 után - várható.

Tíz klaszter nyert az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Akkreditált Innovációs Klaszter pályázaton - jelentette be Barta E. Gyula, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. vezérigazgatója a címet átadó rendezvényen, Budapesten.

Az innovatív cégek pályázati lehetőségeivel, a klaszterfejlesztéssel és a hitellehetőségekről szólt többek közt a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) „Innovatív vállalkozások az EU motorja" című rendezvényén. A Kis és középvállalkozások Hetének megnyitó rendezvényét 36 magyar és 974 európai esemény követi.

Több mint egy egyszerű könyv a most bemutatott Magyarország kistájainak katasztere, melynek „elődje" 1990-ben jelent meg, s egyebek között a gazdasági, közlekedési feltételek igényelték az aktualizálást.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Pólus Programban az indulás óta 55 milliárd forint támogatást nyertek a vállalkozások együttműködésére létrejött klaszterek.

9 alapító taggal megalakult november 19.-én az Országos Elektronikai Klaszter. Jó néhány szakterületen működik már ilyen szakmai egyesülés, az elektronikai iparban azonban a most megalakult klaszter hiánypótló, ez az első.

A klaszter lehet az az eszköz, amely egyszerre kínál előremenekülést, fejlődést, ön- és piacvédelmet a vállalkozásoknak, miközben abban is segít - a VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete szerint -, hogy fájdalommentesen visszavonulhassanak a versenyt nem bírók.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Pólus Programja keretében szeptember elején akkreditált kilenc klaszter után újabb öt vállalati csoportosulás nyerheti el az Akkreditált Innovációs Klaszter címet. A titulus megszerzése lehetőséget teremt arra, hogy az azt birtokló klaszterek közel 15 milliárd forintért pályázzanak olyan Európai Uniós forrásokra, amelyek más, nem akkreditált klaszterek számára nem elérhetőek.