A lassításra most van igazán szükség, a vállalkozóknak szembe kell nézniük azzal, hogy létszámuk előbb-utóbb arányos lesz az osztrák, német, szlovén, olasz kollégáikéval. De azt talán elérhetik, hogy ez a fogyás kisebb fájdalommal menjen végbe. Lehet olyan védőernyő is a fejük fölött, amelyik épp a válság idején óv a tragédiáktól. A „fájdalommentesítés" sok tekintetben már nemcsak terve, hanem elindított, folyamatban lévő akciója is a VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezetének, amelynek elnöke, Radács Ferenc úgy gondolja: a történelmi okok miatt létrejött tömegnyi kényszervállalkozás mai helyzetét az is komplikálja, hogy a kkv-k általában megfeledkeztek az akkumulálásról. Tőkehiányos vállalkozások sokaságára csapott le a válság. A regionális VOSZ-szervezet nem tehet mást, mint hogy -elkerülendő a tragikus helyzeteket - segít lefékezni azt a folyamatot, amely az egyébként normális vállalkozásszámhoz, egyensúlyhoz vezet.

Kifelé is, befelé is

A regionális szervezet a klaszterekben látja az „önvédelemnek" is, a fejlődésnek is a lehetőségét. Ez az a formáció, amelyik képes az adott szakterület szereplőit, munkafázisait beépíteni integrált rendszerekbe. A klasztertag vállalkozó könnyebben kap munkát, s együttesen akár még a multik ellenében is elnyerhetnek megbízásokat. A Radács Ferenc vezette szervezet - a Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetségével megállapodást kötve - ezért hozta létre időben legelőször a környezetvédelmi és innovációs klasztert, mellyel a fejlesztéseket, környezetvédelmi lehetőségeket, megújulóenergia-alkalmazásokat felkarolhatják. Az elnök közös üzleti fellépésben, milliárdos projektek elnyerésében gondolkodik, és abban, hogy e vállalkozói „közösség" előnyösebben pályázik uniós forrásokért. Mivel „szakirányú" ez a 22 alapítóval szervezett vállalkozói tömörülés, eleve kifelé, a piacon akarnak érvényesülni. A folytatást is klaszterben mérik, alapvetően a válság elleni önvédelem jegyében hozták létre az újabb szerveződést, mely azonban nem „kifelé" jelent szakmai segítséget, hanem „befelé" szolgáltatást.

A nemrégiben alapított költségoptimalizáló klaszter egyebek között azt vette alapul, hogy részben-egészben liberalizált közüzemi szolgáltatók működnek a piacon, melyek a nagy számok törvénye alapján az együttes fogyasztást hajlandók lehetnek olcsóbb árakkal honorálni - osztja meg az üzleti „titkot" Radács Ferenc. Úgy tűnik, hogy az első - szerződéskötéshez vezető - tárgyalások e nagyvállalatokkal eredményre vezetnek, szeptember közepén egyezségre jutottak előbb a Tigázzal, majd a T-Systemsszel is. A folytatás is tetten érhető, a VOSZ-os klaszter ugyanis a mobil internetszolgáltatás érdekében igyekszik kedvező kondíciókat elérni, a szolgáltató pedig hajlik is az egyszerre sok fogyasztót jelentő szervezet támogatására.

Eddig azt tapasztalták a kkv-k szervezetei, hogy a közüzemi szolgáltatások kedvezményeit - ellentétben velük - a multik „élből" megkapták. A VOSZ regionális szervezete és a költségoptimalizáló klaszter, ahol csak teheti, egyezséget alakít ki a helyi szolgáltatókkal is, hogy például a szennyvíz- és vízdíj olcsóbb, versenyképesebb legyen számukra is. A Mollal szintén folynak már tárgyalások, hogy a nagy fogyasztói csoport kínálta komoly forgalom visszaköszönjön a szolidabb árakban.

Bizalomerősítés naprakész tájékoztatással

A költségoptimalizálásra alapozó klaszter vita tárgya volt a VOSZ-os szervezeteken belül, hiszen pró és kontra érvek szóltak amellett, hogy kinyissák-e a szolgáltatásaik elérhetőségét, vagy csak a „saját" vállalkozóik legyenek a haszonélvezők. A döntés a nyitást pártfogolta, mondván, a vállalkozások, sokszor családi alapon, eleve tágabb kört jelentenek.

Merőben más az, amikor nemcsak vitáznak a vállalkozók, hanem egyszerűen bizalmatlanok egymással. Noha a klaszterben eleve az együttműködésre alapoznak, olykor nem jönnek létre üzletkötések, elúsznak projektek, mert megkérdőjelezik hol „csak" túlzott óvatosságból, hol politikai okokból a szervezet nevében tárgyalókat. A bizalmatlanságnak is ellenszere lehet a naprakész tájékozódás - szögezi le Radács Ferenc, aki szerint a legújabban a világhálón is terjesztett, a válság jegyében szerkesztett hírlevél közös önvédelmi eszköznek minősülhet, mivel kezdve a pályázatok leírásától az adózás aktualitásain keresztül egészen a képzési lehetőségekig számos aktualitás juttatható el a cégekhez.

Talán éppen a több és jobb információ „mentheti meg" a 12 taggal alakult Vállalkozói Humánerőforrás és Egészségszervező Klasztert: szolgáltatásuk el is indult egy pszichiáter vállalkozó munkálkodásával, de egyszerűen nem tudták kihasználni a nyilvánvaló lehetőségeket sem, mert kevés volt az információjuk a piacukról, egymásról, de még a közös érdekeikről is.

A naprakész tájékozódás tehát a vállalkozók önvédelmének, előremenekülésének elemi fontosságú eszköze - gondolják a regionális VOSZ-szervezetben, ugyanis az üzleti lehetőségekről, az innovatív megoldásokról, a műszakfejlesztésről folyamatosan képet kell kapnia annak, aki nem akar lemaradni a versenyben. Az értékes tudnivalók kiválogatása, fogyaszthatóvá tétele az a szolgáltatás, amelyre igényt tartanak a klaszterekkel kapcsolatban lévő vállalkozók. Radács Ferenc szerint ezt ismerték fel, amikor létrehozták média, illetve kommunikációs „szekciójukat", s internetes televízióval vállalkoznak a naprakész tájékoztatásra. Ez a MÁRTA nevű tévé - a magyar árukat támogató alapítvány nevét viselő „hírcsatorna" - igyekszik közvetíteni a piaci újdonságokat, illetve eljuttatnak szakértői tanácsokat a cégekhez, mégpedig a nap 24 órájában. A vállalkozó tetszőleges módon és időben „fogyaszthatja" az adást, éppen akkor, amikor neki van ideje, s nem akkor, amikor a tévé „sugározza".

A Radács Ferenc vezette szervezet - ugyancsak a Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetségével együtt - mostanában nyert el egy tisztességes pályázati összeget szervezetük működése hatékonyságának javítására és egy rendhagyó periodika indítására: a 15 ezer példányban megjelenő lap azokhoz jut el, akiknek a befolyását szeretnék elérni a vállalkozói szervezetek.

Integráció határokon át

A regionális szervezet és partnerszövetsége azért külön is lobbizik, hogy mind nagyobb számban születhessenek meg munkahelyteremtő projektek a vállalkozói szférában. Az alapok megteremtődtek még a válság előtti időkben, először Vecsésen és térségében, ahol ipari parkot kezdtek el szervezni, mely logisztikai szempontból kötődik Ferihegyhez. Hasonlóan munkahelyteremtő és napjainkban ugyancsak alapvetően felértékelődő, a LEADER program irányítóival közös akciójuk azt vállalja, hogy a kkv-k mezőgazdasági és kisipari termékeit eljuttatja a városokba, mégpedig az eddiginél közvetlenebb, gazdaságosabb módokon. Munkahelyteremtő programnak indult, de meghaladta ezt az a projektjük, amely az országhatár menti régiókban - uniós forrásokat megszerezve - hoz létre vállalkozásokat. Ez utóbbi program - Radács Ferenc szerint - mielőbb kinövi önmagát, és kelet-közép-európai kkv-s integrációként működik tovább.

A klaszter tehát megoldás lehet a túléléshez, de eszköz lehet a VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezet elnöke által emlegetett lassításhoz is, mert létezhetnek békés, emberséges megoldások a vállalkozók visszavonulásához. Rá lehet venni a klasztertag cégek tulajdonosait, hogy a „körön belül" vigyék át más, kisebb versenyre késztető - szintén a klaszterhez kötődő - területekre vállalatukat, ahonnan időnek utána könnyebb elindítani a végleges megszűnést is. Ez is egy példa arra, hogy a vállalkozók jó választ adhassanak a piac kegyetlen kihívásaira.